Kezdődik: Kármán András máris belenyúl a költségvetésbe – 1600 milliárdot vonna el egyetlen tollvonással

Máris érdemben átszabná a költségvetést Kármán András pénzügyminiszter a kormány kedd este az országgyűléshez benyújtott törvényjavaslata szerint. A módosítás célja, hogy a magyar helyreállítási tervben rögzített mérföldkövek teljesítése és az uniós források lehívásához szükséges jogi garanciák megteremtése.

A Portfolio értesülése szerint a kormány három ponton módosítaná a 2026-os költségvetést:

• az uniós helyreállítási hitelből emelné meg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkéjét,
• átütemezné a Versenyképes Járások Programhoz kapcsolódó önkormányzati befizetéseket,
• és több állami pénzügyi intézmény garanciakeretét is jelentősen csökkentené.

A tervek szerint az MFB tőkéjét összesen 688,3 millió eurónak (nagyjából 248,2 milliárd forintnak) megfelelő összeggel emelnék meg, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből, vagyis az RRF-ből lehívott hitel terhére.

A kormány átütemezné az önkormányzatok Területfejlesztési Alapba fizetendő hozzájárulását is, ezáltal az érintett településeknek az éves helyi iparűzésiadó-bevételük növekményének 70 százalékát kell átadniuk az alapnak. Mint ismert, az eredetileg tervezett májusi befizetés elmaradt, mivel az ehhez szükséges miniszteri rendelet nem jelent meg, miközben a Versenyképes Járások Program támogatásait az állam már megelőlegezte.

A módosítás 2026 novemberére helyezi át az első elvonást, majd 2027 márciusában, a teljes éves iparűzésiadó-bevétel alapján következik az elszámolás és az esetleges visszatérítés. Az 50 millió forint alatti számított szolidaritási hozzájárulással rendelkező települések is bekerülnek a rendszerbe, késedelmes adatszolgáltatás esetén pedig az előző évi iparűzésiadó-bevétel 115 százalékával számolnak.

• Emiatt az MFB által állami kezesség mellett nyújtható hitelek és garanciák kerete 2000 milliárdról 1800 milliárd forintra mérséklődik, tehát 200 milliárd forinttal csökken.
• Az Eximbank állami kezességgel vállalható garanciáinak plafonja 200 milliárd forintról 50 milliárd forintra esik, vagyis 150 milliárddal csökken.
• A kormányhatározat alapján állami kezesség mellett nyújtott Exim-hitelekhez és kötvényekhez kapcsolódó keret 2200 milliárdról 1950 milliárd forintra, 250 milliárddal csökken.
• A legnagyobb csökkenés a Start Garancia Zrt.-t érinti, ugyanis az állami viszontgaranciával fedezett állomány plafonját 3000 milliárd forintról 2000 milliárd forintra vágták vissza.

Fontos kiemelni, hogy a fenti négy esetben nem tényleges költségvetési kiadásokról van szó, hanem maximális kockázatvállalási keretekről, így csökkentésük önmagában nem javítja a költségvetési hiányt.

A most benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés először tárgysorozatba veszi, azt követően általános vitát tartanak, a szak-, majd a törvényalkotási bizottságokhoz küldik a javaslatot, ahol aztán egy záró vita után szavazhatnak róla.

Fő a feje Kármán Andrásnak: 1800 milliárd forintot kell találni a magyar költségvetésben, az elemző sokkoló képet festett a valós helyzetről – a piac már beárazta a Tisza megszorításait

A napokban részletes jelentést tett közzé a napokban a költségvetés állapotáról a Pénzügyminisztérium. A dokumentum nem csupán új adatokat közölt, hanem olyan betekintést is adott az államháztartás helyzetébe, amilyenre korábban ritkán volt példa. A 2026-os költségvetést az előző Országgyűlés a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal fogadta el. Az új kormány átvilágítása szerint azonban, ha nem történt volna kormányváltás és nem születnek korrekciós intézkedések, a deficit elérhette volna a GDP 8,3 százalékát. Az EU-val kötött megállapodás és az eddig bejelentett kormányzati lépések az idei évre várható hiányt 7,5 százalékra mérsékelték.

A kormány korábban bejelentette, hogy augusztus végéig módosítja az idei költségvetést, és új hiánycélt is kijelöl az idei évre. Majd október végéig benyújtja a 2027-es költségvetést, valamint elkészíti a középtávú költségvetési tervet is.