Több botrányos eset sem törte meg az ukrán tojásimport lendületét – nő a nyomás az uniós termelőkön

Az Európai Unió tojás- és tojástermék-behozatala 35 százalékkal, 53,5 ezer tonnára emelkedett 2026 első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb baromfipiaci jelentéséből . Az import több mint háromnegyede Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott: a két országból együttesen 41 ezer tonna tojás és tojástermék érkezett az unióba, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A behozatal növekedésével párhuzamosan az EU kivitele jelentősen visszaesett. A közösség tojás- és tojástermék-exportja 14 százalékkal, 84 ezer tonnára csökkent január és március között. Az export 

• 41 százaléka az Egyesült Királyságba,
• 17 százaléka Svájcba, 
• 16 százaléka pedig Japánba került. 

A brit piacra irányuló kivitel 11, a japán export 18 százalékkal mérséklődött, miközben Svájc 9 százalékkal több uniós tojást és tojásterméket vásárolt.

Tojás: Ukrajna meghatározó beszállítóvá vált

Ukrajna szerepe az uniós tojáspiacon az orosz–ukrán háború kitörése után erősödött meg látványosan. Az EU a háború sújtotta ukrán gazdaság támogatására ideiglenesen eltörölte a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat, az import gyors növekedése azonban egyre komolyabb piaci feszültségeket okozott.

Az ukrán tojásbehozatal már 2024-ben meghaladta azt a mennyiséget, amelynél az uniós vészfékmechanizmus automatikusan életbe lépett, ezért Brüsszel ismét vámot vetett ki a limit feletti szállításokra. A védintézkedés célja az volt, hogy megakadályozza az uniós piac további destabilizálását, és mérsékelje az alacsonyabb költségek mellett termelő ukrán vállalkozások versenyelőnyét.

Az újabb EU–ukrán kereskedelmi szabályozásban a tojás továbbra is az érzékeny termékek közé tartozik. A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a Bizottság ismét korlátozásokat vagy vámokat vezessen be, amennyiben a behozatal meghaladja a meghatározott referenciaszintet, vagy bizonyíthatóan kárt okoz az uniós termelőknek.

Botányok kísérik az ukrán tojásimportot

Az ukrán tojások körül nemcsak gazdasági, hanem élelmiszer-biztonsági vita is kialakult. A francia tojástermelőket képviselő szakmai szervezet 2025 nyarán arra figyelmeztetett, hogy több, Ukrajnából érkező tételben az Európai Unióban régóta tiltott antibiotikumok maradványait mutatták ki. A francia szakmai érdekképviselet szerint az esetek európai és francia élelmiszer-biztonsági riasztásokat is kiváltottak. A szervezet azt sürgette, hogy a kereskedelmi láncok tegyék egyértelművé az értékesített tojások eredetét, a hatóságok pedig szigorítsák a behozott tételek ellenőrzését.

Ugyancsak 2025-ben az osztrák hatóságok egy több országot érintő szalmonella enteritidis-járványt vizsgáltak, amelynek feltételezett forrása tojás vagy tojástermék volt. Legalább 72 megbetegedést regisztráltak, és 32 ember kórházi kezelésre szorult. A nyilvánosan hozzáférhető adatok ugyanakkor nem igazolták egyértelműen, hogy a fertőzések ukrán tojásokhoz kapcsolódtak volna.

Egy másik esetben az ukrán importtal közvetlenül összefüggő botrány tört ki 2026 májusában Bécsben. A városi piacfelügyelet több mint 75 ezer Ukrajnából származó tojást vont ki a forgalomból a bécsi inzersdorfi nagybani piacon. A tojásokon nem volt megfelelő bélyegzés, hiányzott a hiteles származási dokumentáció, és a tételek visszakövethetősége sem volt biztosított. A beszámolók szerint vélhetően ketreces tartásból származtak, miközben a tartásmód sem volt szabályosan feltüntetve.

Eltérő állatjóléti követelmények

Az ukrán importtal kapcsolatban folyamatosan visszatérő kifogás az eltérő tartástechnológiákból adódik. Az unióban 2012 óta tilos a hagyományos, úgynevezett telepes ketrecek használata, Ukrajnában azonban a termelők még jóval később is alkalmazhattak olyan ketreces rendszereket, amelyek az EU-ban nem engedélyezettek.

Az állatvédő szervezetek és az európai termelői érdekképviseletek szerint ez torzítja a versenyt: az uniós gazdaságoknak költségesebb állatjóléti, környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szabályokat kell betartaniuk, miközben a külső beszállítók egy része alacsonyabb előírások mellett termelhet. Ukrajna 2026 elejétől ugyan új, az uniós előírásokhoz közelítő állatjóléti szabályokat vezetett be, azok gyakorlati végrehajtása és ellenőrzése azonban kulcsfontosságú lesz. 

Mindeközben az Európai Bizottság július 7-én bemutatott állattenyésztési stratégiája további célzott állatjóléti jogszabály-módosításokat jelez a tojótyúkokra, brojlerekre és a sertésekre. A tojás árára várhatóan érezhető hatást gyakorolhat, ha teljesen beitltják a ketreces tartást. Márpedig év végéig erre fognak konkrét tervet bemutatni.

Magyarországon csökkent a tojásimport

A magyar külkereskedelmi adatok egyelőre az uniós trenddel ellentétes irányt mutatnak. Magyarország 2026 első öt hónapjában csaknem 7 ezer tonna héjas tojást importált, 23 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a friss tojás behozatala 32 százalékkal, 4,9 ezer tonnára esett.

Eközben a héjas tojás kivitele 21 százalékkal, 5,6 ezer tonnára nőtt, a friss tojás exportja pedig 77 százalékos bővüléssel elérte az 1,5 ezer tonnát. A számok alapján a magyar tojáságazat külkereskedelmi pozíciója javult, bár az uniós importnyomás közvetetten a hazai árakra és a feldolgozóipar beszerzési lehetőségeire is hatással lehet.

Olcsóbb lett a ketreces tojás

Az AKI PÁIR adatai szerint a ketreces tartásból származó M és L méretű étkezési tojás átlagos csomagolóhelyi ára 63,20 forint volt darabonként 2026 első 27 hetében, ami 3,7 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Az L méretű dobozos tojás ára 6,7 százalékkal, 73,22 forintra, az M méretű tálcás tojásé 3,3 százalékkal, 57,90 forintra mérséklődött. Az L méretű tálcás tojásért átlagosan 60,95 forintot fizettek a csomagolóhelyeken, 6,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A mélyalmos tojások ára ezzel szemben csaknem 1 százalékkal, darabonként 74,33 forintra emelkedett. Az uniós étkezésitojás-ár 2026 első 27 hetében átlagosan 285 euró volt 100 kilogrammonként, ami éves összevetésben 9 százalékos drágulást jelentett.

Erősödött a magyar baromfihús-export

A baromfihúspiacon a magyar külkereskedelem jelentős javulást mutatott. Az év első öt hónapjában Magyarország 113 ezer tonna baromfihúst exportált, 29 százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában. Az export értéke 22,3 százalékkal, 123,5 milliárd forintra nőtt.

A belföldi árak ugyanakkor több fontos terméknél csökkentek. A vágócsirke termelői ára a 27. héten kilogrammonként 420,3 forint volt, 7,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A csirkemellfilé feldolgozói ára 12,3 százalékkal, 1856 forintra, a csontos csirkecombé pedig 13,5 százalékkal, 839,7 forintra mérséklődött.

A pulykaágazatban eltérő folyamat látható: a vágópulyka termelői ára 7,9 százalékkal, kilogrammonként 718 forintra emelkedett, miközben a pulykamellfilé feldolgozói ára 3,1 százalékkal, 2727,7 forintra csökkent.