A BSA közleménye szerint az eredmények azt mutatják, hogy a kalózmásolatok aránya nem nőtt, de nem is csökkent. A BSA és az IDC közös tanulmányból kiderül az is, hogy Európában a lopott szoftverek kereskedelmi értéke megközelítette a 13,5 milliárd dollárt. Globális szinten a szoftverkalózkodás értéke 59 milliárd dollárt tett ki, ami majdnem duplája a 2003-as értéknek.
A 2010-es tanulmányban szereplő 116 régió felében minimum 62 százalékos volt a szoftverkalózkodás mértéke, míg az átlagos nemzetközi szint 42 százalék. A kalózszoftverek részaránya Magyarországon 41, az USA-ban 20 százalék. Ugyanez a szám Ausztriában 24, Japánban 20, Németországban és az Egyesült Királyságban 27, Csehországban 36, Szlovákiában 42, Romániában 64, Oroszországban 65, Kínában pedig 78 százalék.
A BSA felmérése szerint a világon fejlesztett számítástechnikai szoftverek több mint felét a fejlődő országokban adják el, ennek azonban csak 20 százaléka cserél legálisan gazdát.
Ahogy arról már lapunk korábban beszámolt, a legnagyobb arányban – 64 százalékban - Közép- és Kelet Európában és Latin-Amerikában másolják a legális számítógép programokat. Szintén magas az arány az ázsiai és óceániai térségben és a Közel-Keleten. A legkevesebb hamis szoftver Észak-Amerikai gépein fut.
Az egyesület felmérése szerint a fejlődő országok felhasználói többségében annak sincsenek tudatában, hogy illegális szoftvereket használnak. Megvásárolnak egy programot, majd továbbtelepítik számtalan más gépre. A BSA a kormányok felelősségére hívta fel a figyelmet, akiknek a szellemi tulajdonra kampányokkal kellene felhívniuk a lakosság figyelmét. Mindemellett ha nem hoznak megfelelő törvényeket a szerzői jogok megsértése ellen, tovább romlik majd a helyzet a szoftverlopásban.
