Az ETF-ek: a piac követői vagy alakítói?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA legtöbb ETF egy előre meghatározott indexet követ, például az S&P 500-at vagy az MSCI World indexet. Működésük egyszerű: nem elemzik a vállalatokat, és nem döntenek arról, hogy egy részvény olcsó vagy drága. A portfóliót automatikusan az index összetételének megfelelően alakítják ki.
Ez alapvetően eltér az aktív befektetők szemléletétől. Míg egy hagyományos befektető a vállalatok pénzügyi teljesítménye, növekedési kilátásai és értékeltsége alapján dönt, addig egy indexkövető ETF új tőkebeáramlás esetén köteles megvásárolni az indexben szereplő részvényeket az előre meghatározott súlyuk szerint. Ennek következtében a kereslet bizonyos mértékig függetlenné válik attól, hogy egy részvény éppen olcsónak vagy drágának számít-e.
Ez egy önmagát erősítő mechanizmust eredményezhet. Ha egy vállalat részvényárfolyama emelkedik, nő a piaci kapitalizációja, így nagyobb súlyt kap az indexben. A következő tőkebeáramlás során az ETF-eknek már nagyobb arányban kell megvásárolniuk az adott részvényt, ami további keresletet teremthet. Bár az ETF-ek önmagukban nem mozgatják a piacot, hozzájárulhatnak a már meglévő trendek erősödéséhez.
Ennek egyik legismertebb példája az elmúlt években a Magnificent Seven vállalatcsoport volt.
Az Apple, a Microsoft, az NVIDIA, az Amazon, a Meta Platforms, az Alphabet és a Tesla súlya az amerikai részvényindexekben jelentősen megnőtt, így az indexkövető ETF-ekbe érkező új tőke egyre nagyobb része ezekbe a vállalatokba áramlott. Ez tovább erősíthette a már eleve kiemelkedő árfolyam-emelkedést.
Hasonló jelenség figyelhető meg a tematikus ETF-eknél is, amelyek például a nukleáris energia, a kiberbiztonság, a félvezetők vagy a ritkaföldfém-bányászat vállalataiba fektetnek. Mivel ezek az alapok jellemzően jóval kevesebb vállalat részvényeit tartalmazzák, egy jelentősebb tőkebeáramlás arányosan nagyobb keresletet idézhet elő a mögöttes részvények iránt, mint egy széles piaci index esetében. Emiatt egy népszerűvé váló szektor részvényei a fundamentumok által indokoltnál gyorsabban emelkedhetnek.
Felmerül azonban a kérdés, hogy ugyanez a mechanizmus lefelé is működhet-e. Jelentősebb tőkekiáramlás esetén az ETF-ek mögöttes portfóliójában is értékesítésre kerülhet sor, ami növelheti az eladói nyomást és tovább erősítheti az árfolyamok csökkenését. Ez különösen a kisebb, tematikus ETF-ek esetében lehet érdekes, ahol a mögöttes vállalatok részvényei jellemzően alacsonyabb likviditásúak.
Természetesen nem minden ETF működik így. Az aktívan kezelt ETF-ek esetében a befektetési döntéseket nem egy index, hanem a portfóliókezelő hozza meg, ezért ezek az alapok nem vásárolnak automatikusan egy részvényt pusztán annak indexbeli súlya alapján. Éppen ezért a korábban említett mechanizmus elsősorban a passzív, indexkövető ETF-ek sajátossága.
