Nem kivételezésre, csupán egyenlő esélyekre és elbírálásra vágynak a családi vállalatok – hangzott el nemrég a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) és az European Family Business GEEF nemzetközi konferenciáján, melynek fő témája a családi vállalatok szektorát szabályozó kormányzati lépések szükségessége volt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helytettes, a rendezvény fővédnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta: a családi tulajdonú vállalatokat minden szempontból, így törvényileg is támogatni kell, mivel szerepüket a nemzetgazdaságban nem lehet nélkülözni.
Hozzátette: a családi vállalatok jóval nagyobb garanciát jelentenek, mert a család neve olyan biztosíték, amit pillanatnyi pénzügyi megfontolásból nem fognak eljátszani, emellett ezek a cégek erősen kötődnek saját országukhoz is, így kicsi az esély arra, hogy egyik napról a másikra átköltözzenek a világ másik felére.
A miniszterelnök-helyettes a Népszabadság tudósítása szerint kiemelte az örökösödési eltörlését, és az egyenesági ajándékozás illetékmentessé tételét, amely intézkedésekkel a kormány máris jelezte elkötelezettségét a hazai vállalatok megsegítésére. Mint mondta, egy-egy cég generációs továbbadásánál megrendülne a működés ekkora adóterhek mellett, miközben ezeknek a vállalkozásoknak az egyenletes, zökkenőmentes fejlődést kell biztosítani.
A kormány munkahelyteremtő törekvéseivel egyetértve, a Felelős Családi Vállalatokért Egyesület indítvánnyal fordult a döntéshozókhoz. „Bölcsőprogram” elnevezésű munkahelyteremtő elképzelésével a családi vállalatok átlagosan egy új munkahely létrehozásával járulnának hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. A program lényege, hogyha a vállalatok az elmúlt három év statisztikai létszámátlagán felül új munkaerőt vesznek fel (tehát a már meglévő munkavállalóik mellé), akkor azok után az állam további három évig lemond a munkáltatói járulékoktól.
Annak érdekében, hogy ezzel a rendszerrel ne lehessen visszaélni, az egyesület 10-15 főben maximalizálná az egy vállaltra jutó új alkalmazottak számát. Rudas László elmondta, hogy a vállalatokon nem segít, ha szociális alapon kötelezik képzetlen munkaerő felvételére, tehát a program sem ezt támogatja, viszont ha 10 új munkahelyből csak egyet is olyan személy tölt be, aki korábban tartósan munkanélküli volt, akkor a költségvetés egyenlege már pozitív.
Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára felszólalásában elmondta: bár eddig nem volt állami támogatása a családi cégek szektorának, mivel kiemelt cél a foglalkoztatottsági szint megemelése, a Bölcsőprogram mielőbb napirendre kerül, hiszen a kezdeményezés beleilleszthető a kormányzati hosszú és középtávú céljaiba.
