Máris megkezdődtek a találgatások az esetleg idő előtt távozó francia EKB-elnök lehetséges utódjáról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelenleg a korábbi spanyol jegybankelnök, Pablo Hernández de Cos számít a legesélyesebb jelöltnek az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztjára Christine Lagarde utódjaként. A német jelöltek esélyei egyre gyengébbnek tűnnek.
A spanyol származású Luis de Guindos, az EKB 66 éves alelnöke nemrég fejezte be utolsó hivatalos feladatait. Christine Lagarde búcsúztatásakor méltatta az elmúlt nyolc évben tanúsított professzionalizmusát, és „kollégának és barátnak” nevezte. Feladatait a jövőben egy horvát tisztségviselő veszi át, Spanyolország azonban hamarosan még rangosabb pozícióhoz juthat.
Pablo Hernández de Cos, az 55 éves, Bázelben működő Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) vezérigazgatója jelenleg a legfőbb esélyes Lagarde utódjaként. De Cos – akárcsak De Guindos – spanyol, 2024-ig a madridi jegybank elnöke volt, és inkább pragmatikus közgazdászként ismert.
Nem világos, mikor távozik Lagarde
Egyelőre nem lehet pontosan tudni, mikor fejezi be Christine Lagarde a mandátumát. Nemrég azt sugallta, hogy nem szeretné elhagyni a jegybankot egy olyan időszakban, amikor az infláció ismét emelkedésnek indul. Bár hivatalosan kitart amellett, hogy 2027 októberéig marad hivatalban, sokan valószínűtlennek tartják, hogy teljes egészében kitölti megbízatását.
Ennek hátterében az áll, hogy Emmanuel Macron valószínűleg megbukik a következő francia elnökválasztási kampány során, amelyen a jelenleg legesélyebb, radikális jobboldali Jordan Bardella lehet a befutó.
Macron viszont szeretné, ha befolyása lenne az EKB következő elnökének kiválasztására, így könnyen lehet, hogy nyomást gyakorol Lagarde-ra, hogy idő előtt távozzon.
Hátrányban a németek
A német aspiránsok számára nem kedvező a helyzet. Bár semmi sincs még kőbe vésve, a hírek szerint
- sem Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke,
- sem Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja nem élvezi Friedrich Merz német kancellár támogatását.
Berlinben az a nézet uralkodik, hogy amíg Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, Németország aligha tarthat igényt sikerrel az EKB elnöki posztjára. Ez gyakorlatilag kizárja a német jelölteket. A múlt vasárnap 60 éves Joachim Nagel az utóbbi időben különösen intenzíven ápolta nemzetközi kapcsolatait. Franciaország a jövő héten a Napóleon által alapított Becsületrenddel (Légion d’Honneur) tünteti ki. Az eseményhez egy közös pódiumbeszélgetés is kapcsolódik Francois Villeroy de Galhau volt francia jegybankelnökkel.
Merz kancellárt állítólag bosszantja, hogy Nagel nyilvánosan támogatta az eurokötvények, vagyis az európai közös adósságkibocsátás gondolatát, miközben Merznek éppen Emmanuel Macron francia elnökkel szemben kellett elutasítania ezt az elképzelést.
Lars Klingbeil pénzügyminiszter közelebb állhat Nagel álláspontjához, de kevesen hiszik, hogy ezért koalíciós konfliktust vállalna.
De Cos vagy Knot?
Korábban felmerült, hogy Németország a holland Klaas Knotot támogathatná, aki gondolkodásmódjában közel áll a Bundesbank hagyományos értékeihez. Az utóbbi időben azonban erről kevesebb szó esik. Ugyanakkor az sem egyértelmű, hogy a spanyol kormány milyen mértékben támogatja saját jelöltjét, De Cost.
Karsten Junius, a J. Safra Sarasin Bank közgazdásza a FAZ-nak elmondta:
De Costotés Knotot a legtöbb szakember, akivel beszélek, rendkívül alkalmasnak tartja. Ha tippelnem kellene, De Cost mondanám.
Carsten Brzeski, az ING közgazdásza pedig úgy fogalmazott: „Továbbra is De Cos és Knot a favoritjaim. Nagel szívesen pozicionálja magát jelöltként, de ehhez valamilyen megállapodásra lenne szükség Von der Leyen utódlásáról, és jelenleg ennek semmi jelét nem látom.” A Bloomberg EKB-szakértők körében végzett felmérései is rendszeresen De Cost és Knotot hozzák ki az első két helyen.
Ki milyen monetáris politikát képvisel?
Első pillantásra logikusnak tűnhet, hogy egy dél-európai országból érkező EKB-elnök – például egy spanyol – lazább monetáris politikát támogatna, míg egy északi ország, például Németország vagy Hollandia képviselője inkább a szigorúbb irányvonalat követné. A valóság azonban árnyaltabb.
A 2022-es inflációs válság idején Nagel és De Cos közös interjút adott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Nyilatkozataik között nem voltak jelentős különbségek; mindketten hangsúlyozták, hogy az EKB Kormányzótanácsában számos kérdésben konszenzussal döntöttek.
A mannheimi ZEW Gazdaságkutató Intézet kutatója, Friedrich Heinemann mesterséges intelligencia segítségével elemezte a lehetséges utódok 2022 és 2024 közötti beszédeit.
Az eredmények szerint De Cos még kissé „héjább” álláspontot képviselt, mint Knot, vagyis valamivel határozottabban támogatta a szigorú monetáris politikát.
A tanulmány ugyanakkor megjegyzi, hogy ez már akár az EKB-elnöki pozícióért folytatott informális kampány része is lehetett: a jelöltek igyekezhettek közeledni egymás álláspontjához, hogy növeljék elfogadottságukat.
A Commerzbank rendszeresen közzétett „Hawkometer” mutatója – amely az EKB döntéshozóit „héjákra” (szigorú monetáris politika) és „galambokra” (laza monetáris politika) osztja – szintén érdekes tendenciát jelölt: mind Knot, mind Nagel esetében a korábbi „héja” besorolás idővel „semleges pragmatikusra” változott.
