BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Menekülnek a külföldi vállalatok Kubából, mélyül a gazdasági összeomlás

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A Mastercard és a Visa beszüntette szolgáltatásait, a spanyol szállodavállalatok két tucat hotel üzemeltetésével hagytak fel, a legfontosabb kanadai bányavállalat szintén kivonulhat. Az amerikai szankciók által sújtott Kuba számára a külföldi vállalatok kivonulása lehet a végső csapás.

A nemzetközi vállalatok sorra hagyják el a szigetországot, ami újabb súlyos csapást mér Kuba már amúgy is összeomló gazdaságára. A Trump-kormányzat fokozza a nyomást Havannára.

Kuba
Raul Castro megfakult az ajtón, a biciklin már amerikai zászló van – Kuba a tönk szélére került, sorra vonulnak ki a külföldi vállalatok / Fotó: AFP
  • A kubai jegybank közlése szerint szombattól a Mastercard és a Visa kártyás fizetéseit felfüggesztik a nem amerikai külföldi látogatók számára. 
  • Az amerikai állampolgárok eddig sem használhatták bankkártyáikat Kubában. 
  • Két spanyol szállodalánc, az Iberostar és a Meliá bejelentette, hogy legalább egy tucat kubai hotel üzemeltetését adják fel. 
  • A kanadai Royalton Hotels & Resorts pedig a turizmus összeomlása miatt már teljesen megszüntette kubai tevékenységét. 
  • Kérdésessé vált a Sherritt International jövője is. 

A kanadai bányavállalat Kuba egyik legfontosabb külföldi befektetője, korábbi vezérigazgatóját egykor Fidel Castro „kedvenc kapitalistájának” nevezték. A vállalat múlt hónapban bejelentette, hogy felfüggeszti működését, és hazarendeli munkatársait. 

A kivonulási hullámot megelőzően több nagy légitársaság is törölte kubai járatait az országban kialakult repülőgépüzemanyag-hiány miatt.

A kockázat már nagyobb, mint a nyereség

Évtizedeken keresztül a külföldi vállalatok vállalták a kubai működés kockázatait, hogy jelen legyenek a turisztikai és bányászati ágazatokban, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok hosszú ideje embargót tart fenn az országgal szemben. Ezek a cégek jelentették a külföldi befektetések utolsó jelentősebb maradványait egy kommunista állam által uralt gazdaságban.

Kemény valutát és üzleti szaktudást vittek az országba. Most azonban egyre többen jutnak arra a következtetésre, hogy a mélyülő gazdasági válság és a Trump-kormányzat növekvő nyomása mellett a kockázatok már meghaladják a várható hasznot. 

Ez fordulópont. Óriási csapás egy már eleve meggyengült gazdaság számára

kommentálta a helyzetet a The Wall Street Journalnak Ricardo Torres kubai közgazdász, az American University kutatója.

Reménytelen az üzemanyag-beszerzés, már sorok sincsenek a benzinkutaknál / Fotó: AFP

Különösen fájdalmas lenne a Sherritt távozása

A Sherritt több mint harminc éve termel ki évente több tízezer tonna nikkelt és kobaltot a kelet-kubai Moa bányából, fenntartva ezzel Kuba egyik legfontosabb exportágazatát. Mark Entwistle, Kanada egykori kubai nagykövete szerint a vállalat jóval többet tett egyszerű bányászati tevékenységnél. 

Gyakorlatilag egy egész generáció kubai üzleti vezetőt tanított meg arra, hogyan működnek a modern vállalatok 

– mondta, hozzátéve, hogy ez egy kezdetleges üzleti osztály kialakulásához vezetett Kubában.

Néhány hónappal ezelőtt a Sherritt még kapacitásbővítési tervekről beszélt, hogy ellensúlyozza az üzemanyaghiány és a Melissa hurrikán okozta termeléscsökkenést. „A bizonytalanság kezelése nem újdonság a Sherritt számára” – mondta februárban Peter Hancock ügyvezető vezérigazgató. Most azonban a vállalat szerint a bizonytalanság túlságosan nagyra nőtt.

Bár a céget nem sorolták közvetlenül a Trump-kormányzat Kuba gazdaságát célzó szankciós listájára, a vállalat szerint már a rendelet puszta kibocsátása is jelentősen rontotta működési feltételeit.

A pénzügyi igazgató, a külső könyvvizsgáló és több igazgatósági tag is távozott. A társaság előbb bejelentette kubai vegyesvállalatainak felszámolását, majd később visszakozott, és közölte, hogy előzetes megállapodást kötött többségi részesedésének eladásáról a Gillon Capital befektetési társaságnak, amely Ray Washburne republikánus üzletemberhez köthető. 

A vállalat részvényeinek árfolyama a bizonytalanság miatt több mint ötven százalékkal esett.

Szállodaláncok is kivonulnak

  • A Meliá szerint 15 hotel bezárását olyan körülmények tették szükségessé, amelyekre a vállalatnak nincs ráhatása. A társaság kiemelte, hogy a legtöbb szálloda már korábban bezárt az energiaválság és a kereslet visszaesése miatt. 
  • Az Iberostar közölte, hogy 12 kubai hotel működtetését szünteti meg, hogy alkalmazkodjon a nemzetközi szabályozási környezethez. 
  • A Mastercard szerint kártyái azért nem használhatók Kubában, mert az a külföldi partner, amely a helyi kereskedőket összekapcsolta a hálózattal, erősen visszafogta kubai tevékenységét. A Visa nem reagált a megkeresésekre.
Water shortages persist amid power outages in Havana
 Havannában gyakori a vízhiány / Fotó: Anadolu via AFP

Washington fokozza a nyomást Kubára

A vállalatok visszavonulása egybeesik azzal, hogy Washington fokozza a nyomást a kubai kommunista vezetésre. Májusban Donald Trump rendeletet írt alá a kubai hadsereg tulajdonában álló GAESA konglomerátum ellen. Marco Rubio külügyminiszter a céget „Kuba kleptokrata kommunista rendszere szívének” nevezte. Az amerikai kormány szerint 

a GAESA ellenőrzi a kubai gazdaság legalább 40 százalékát, beleértve számos olyan szállodát is, amelyeket külföldi partnerekkel közösen üzemeltetnek.

Szankciók sújtották a Moa Nickel vegyesvállalatot is, amely a Sherritt és a kubai állami nikkelcég közös projektje. Az amerikai álláspont szerint a beruházás hozzájárul az elnyomó kubai rendszer fenntartásához. A rendelet lényegében választás elé állította a külföldi befektetőket: vagy nem folytatják üzleti kapcsolataikat a kubai hadsereghez kötődő szervezetekkel, vagy másodlagos amerikai szankciókat kockáztatnak.

Szeméthegyek az utcákon, nem működnek a közszolgáltatások / Fotó: AFP

Kuba a gazdasági összeomlás szélén

Kuba gazdasága évek óta tartó rossz gazdálkodás, korrupció és amerikai szankciók következtében került válságba. A helyzet tovább romlott, miután a Trump-kormányzat olajblokádot vezetett be Venezuela ellen Nicolás Maduro hatalmának megszilárdulását követően. A venezuelai támogatott olajszállítások megszűnésével a tömegközlekedés visszaesett, a gazdák nehezen juttatják el terményeiket a piacokra, a lakosság pedig gyakran órákon át tartó áramszünetekkel szembesül. A kubai peso árfolyama a feketepiacon már mintegy 620 peso egy dollárért, ami jól mutatja a gazdasági válság mélységét. 

Az elégedetlenség miatt sok kubai tiltakozásként fazekakat ütöget az utcán, illetve szemetet gyújt fel. Az elmúlt években több százezer ember hagyta el az országot.

Most pedig a még kitartó külföldi vállalatok is távoznak, miközben alig akad új befektető, aki átvenné a helyüket.

„Ezt akár kettős ütésnek is nevezhetjük – fogalmazott Ted Henken, a Baruch College Kuba-szakértője. – A Trump-kormányzat részéről fokozatos, de folyamatos gazdasági fojtogatás zajlik.”

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.