Mivel évek óta folyamatosan növekszik a magyar-orosz áruforgalom nagysága, így egyre több magyar cég kerülhet kapcsolatba a nyugat-európaitól eltérő orosz kereskedelmi szokásokkal, ezért az Atradius összeállította a legfontosabb tudnivalók listáját. Oroszország Magyarország harmadik-negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, a magyar–orosz áruforgalom 2010-ben mintegy 18,3 százalékkal emelkedett 2009-hez képest, és ezzel elérte a 10,2 milliárd dollárt. Ezen belül a magyar kivitel 14,7 százalékkal növekedve meghaladta a 3,4 milliárd dollárt.
Azonban a helyi viszonyok miatt érdemes nagyon óvatosnak lenni, állítja a hitelbiztosítással és követeléskezeléssel foglalkozó Atradius. A cég éppen ezért összeállított egy olyan listát, amelynek pontjait érdemes minden olyan vállalkozásnak megfogadnia, amely Oroszországba exportál. Ennek egyik eleme, hogy nemfizetés esetén teljesen felesleges bírósághoz fordulni. „Oroszországnak nincs aláírt kétoldalú szerződése a bírósági ítéletek végrehajthatóságáról a legtöbb európai országgal, így a döntések kikényszerítésére igen csekély az esély bármelyik oldalon is, azaz puszta időpocsékolás bíróságra járni” – magyarázza Vanek Balázs. Ehelyett kössük ki a szerződésben, hogy vitás esetekben választott bírósághoz fordulunk, ugyanis ezek ítéleteit általában elismerik az orosz bíróságok.
Kerülni kell a túlzottan bonyolult kereskedelmi megoldásokat is, inkább egyszerűbb, jobban áttekinthető sémákban gondolkozzunk. Az elmúlt évtizedben az orosz piacon egyre gyakoribbá váltak az orosz vámok és importadók befizetésének kikerülésére szolgáló konstrukciók, elsősorban az élelmiszeripari és a szórakoztatóipari termékek szegmensében. Az ilyen esetekben általában egy vagy több offshore céget is beiktatnak, amelyek Oroszországon kívüli raktárba szállítanak, ahonnan „különleges kialakítású” orosz járművekkel juttatják az országba a rakományt, a számlát pedig egy újabb offshore cég rendezi.
Az ilyen konstrukciókat újabban igen alaposan vizsgálják az orosz hatóságok, az eljárás folyamán pedig gyakran foglalják le az árucikkeket, a szállító pedig pénz és áru nélkül marad. „Emellett az Atradius számos olyan esetről tud, amikor a vizsgálat nemcsak az importőrre terjedt ki, hanem a szállítót adócsalásban való bűnrészességgel és felbujtással is megvádolták” – hívja fel a figyelmet az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. Aki nem tud megalapozott magyarázatot adni az offshore cégek beiktatására, az ne is gondolkozzon ilyen megoldásokban, tanácsolja az Atradius.
Újabb problémát jelent az orosz cégek átláthatatlan felépítése, hiszen így fizetőképességük felmérése is nehézséget jelent. Az Atradius szakemberei elég gyakran szembesültek azzal, hogy egy orosz vállalatnak akár három teljesen különböző mérlege is lehet ugyanarra az időszakra. „Egyedül személyes találkozókon derülhet fény a cég valós adataira, ezt pedig az exportőrök nem minden esetben tudják megoldani. Ilyenkor jön jól, ha egy olyan hitelbiztosítóhoz fordulnak, amelyik jelen van a helyi piacon” – magyarázza Vanek Balázs. Az Atradius 20 éve van jelen a piacon, és közvetlen kapcsolatban áll ügyfelei orosz partnereivel.
