Horvát támadás a Mol ellen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA horvát ügyészség tízmillió eurós vesztegetéssel vádolja a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját egy ottani lap szerint. A pénzt a Vecernji list szerint Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök azért kapta, mert hozzásegítette a Molt az INA olajtársaság menedzsmentjogához és gázüzletága zsírosabb falatjaihoz. A magyar olajtársaság visszautasítja a támadást, és a horvát államügyészség sem erősítette meg a hírt. A Mol árfolyama erős eséssel reagált.
A horvát Vecernji list szerint Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója 2008–09 folyamán összesen 10 millió eurós kenőpénzt adott Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek. Cserébe az INA horvát nemzeti olajtársaság kisebbségi tulajdonosa, a Mol 2009-ben megszerezte az INA menedzsmentjogát, megtarthatta gázüzletágának nyereséges részét, és hátrahagyhatta a horvát államnak a veszteséges tevékenységet. Az ügyletben a hír szerint közreműködött Damir Polancec volt horvát miniszterelnök-helyettes is – idézi az Index a horvát lap cikkét. A szintén horvát Jutarnji list már azt is tudni véli, hogy a horvát államügyészség kezdeményezi Hernádi Zsolt őrizetbe vételét és kiadatását.
A Molnak – közleménye szerint – nincs hivatalos információja egy esetleges nyomozásról. A társaság egyúttal nagyon keményen visszautasította a vesztegetési vádakat, találgatásnak minősítette az ezzel kapcsolatos sajtóhíreket, és közölte: a gyanúsítgatásokkal szemben szigorú jogi eszközökkel fog fellépni.
Gyanúsítgatásból pedig volt bőven. Az első támadások már 2003-as horvátországi megjelenése után érték a Molt, mondván, ottani tulajdonszerzése a horvát nemzeti érdekek ellen való. Szélsőséges vélemények szerint a magyar kormány az olajtársaságon keresztül akarja erősíteni ottani gazdasági befolyását. Igazán azonban akkor váltak zajosabbá a túlzott magyar befolyással kapcsolatos hangok, amikor 2009-ben a Mol megszerezte az INA irányítását. Innen már nem kellett sokáig – csak a horvátországi kormányváltásig – arra várni, hogy hivatalosan is fogást lehessen keresni az ügylet jogszerűségén. Az első ilyen fogás a 2010 elején kirobbant Podravka-ügy volt. A nacional.hr horvát internetes lap azt állította, hogy a Mol az OTP Bankon keresztül úgy adott 34,2 millió eurós kölcsönt a horvátországi Podravka élelmiszer-ipari csoportnak, hogy a hitelnek köze lehetett az INA menedzsmentjogai megszerzéséhez. A két ügylet közötti közös szál az lehetett, hogy mindkét tárgyalást az akkor már leköszönt Ivo Sanader és helyettese, Damir Polancec bonyolította le. Akkori érdeklődésünkre Somlyai Dóra, a Mol kommunikációs igazgatója leszögezte, hogy a Podravkának nyújtandó hitelről, illetve a Mol ahhoz kapcsolódó garanciavállalásáról csak hónapokkal azután kezdtek tárgyalni, hogy a magyar társaság megszerezte az INA menedzsmentjogát. A Podravka azért kért a Moltól finanszírozási tanácsot, főként vállalati tranzakciókkal és az ellenséges felvásárlási kísérletek elhárításával kapcsolatban, mert kiszállt belőle korábbi befektetője. Az OTP a Mol javaslatára adta a hitelt.
Túllépte egyes horvátországi körök érzékenységi küszöbét az is, hogy a múlt év végén a Mol nyilvános ajánlattétel útján megkísérelte többségire emelni az INA-ban lévő hányadát. Nem hivatalosan olyan aggályokról lehetett hallani, hogy a Mol másvalakikkel akarja felvásároltatni az INA azon hányadát, amire a többségi ellenőrzés megszerzéséhez szüksége van. A horvát piaci felügyelet szerint a Mol szabálytalanul járt el a tervezett ügylet kapcsán. A magyar cég ezt tagadta.
Áprilisban már a horvát kormány is lépett: megfogalmazta a „lex INA-t”, amellyel megtiltaná, hogy bármely tulajdonos 49 százaléknál nagyobb részesedést szerezzen a nemzeti olaj- és gáztársaságban. George Popijac gazdasági miniszter szerint a lépés nem a 47,3 százalékos tulajdonú Mol, hanem bizonyos gyanús részvényvásárlások ellen irányul.
Mindazonáltal akkor már kibontakozóban volt a Mol elleni fellépés is. Egy korábbi korrup-cióra hivatkozva letartóztatták az INA vezérigazgatóját, és előzetesbe vették Ivo Sanadert a helyettesével együtt. Az INA, amely tavaly már közel 35 milliárd forint nyereséget termelt, az egyik legfontosabb akvizíciója a magyar olajtársaságnak.
Nincs hivatalos megerősítés
A horvát államügyészség nem erősítette meg, hogy Hernádi ellen folyna vizsgálat, csak annyit, hogy az Ivo Sanader elleni vizsgálatban két újabb gyanúsított neve merült fel. Ivo Sanadert a télen tartóztatták le Ausztriában.Az osztrák igazságügy részéről annyit mondtak, hogy az Ivo Sanader elleni nyomozás kiegészült a Mol–INA-üzlethez kapcsolódó korrupciós vádakkal.
A hír nem utal rá, hogy nevet említett volna.
Az osztrák igazságügy részéről annyit mondtak, hogy az Ivo Sanader elleni nyomozás kiegészült a Mol–INA-üzlethez kapcsolódó korrupciós vádakkal.
A hír nem utal rá, hogy nevet említett volna. Tőzsdei zuhanás A Mol-részvény erős, 8,8 milliárdos forgalomban 3,28 százalékot veszített értékéből a nap folyamán, és végül 21 250 forinton fejezte be a kereskedést. Ezzel együtt napközben 4 százalék fölötti mínuszban is járt az olajpapír.
A 2296 milliárd forintos piaci kapitalizáció és a 720 forinttal csökkenő árfolyam tükrében összesen több mint 75 milliárd forintot veszítettek a Mol tulajdonosai, ebből 16 milliárd forinttal a magyar állam részesedett. Elemzői reakciók Belpolitikai okoka háttérben
A horvát kormány Molt érintő támadásai nem veszélyeztetik a Mol és az INA közötti együttműködést, mert azok elsősorban a horvát belpolitikai küzdelem részét képezik – mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az ING vezető elemzője. Horvátországban ugyanis ősszel lesznek az országgyűlési választások, és a jelenlegi kormányerők igyekeznek az INA privatizá-cióját lebonyolító előző kormány vezetőit minél roszszabb színben bemutatni. A támadásokkal a horvátok azt is elérik, hogy drágábbá váljanak az INA-részvények. De a horvát kormánynak nem érdeke a megállapodás gyökeres átalakítása. Ha ugyanis a Mol elveszítené az irányítás jogát az INA-ban, akkor kevesebb pénzt fektetne a horvát olajcég fejlesztésébe. Azt viszont célul tűzhették ki, hogy a horvát költségvetés minél nagyobb mértékben részesüljön az INA hasznából. n VG
Marad a cégek közötti kapcsolat
Még ha beigazolódna a Hernádi Zsoltot ért vád, az sem veszélyeztetné a Mol és az INA együttműködését – véli
Császár Péter, a KBC Securities energetikai elemzője. Valószínűtlennek tartja, hogy a horvát kormány viszszavegye a Moltól az INA irányításának jogát, mert Horvátországnak is érdeke az együttműködés fenntartása. A Mol–INA-szerződés és az INA profitjának elosztása csak kismértékben módosulhat, mert jelentős változások esetén a Mol visszafoghatja ottani beruházásait. Az sem változtatna érdemben a felek együttműködésén, ha személyi változások történnének a vezetésükben. A Molt érintő támadásoknak horvát belpolitikai céljai vannak. A vizsgálatok, a külföldi tulajdonszerzés korlátozásának bevezetése és a mostani vád célja elsősorban hangulatkeltés az őszi választások előtt, és csak másodsorban lehet az INA működéséről szóló tárgyalásokon való pozíció javítása. n VG-->
