Ezt jobb, ha tudja Magyar Péter: nagyon sokba fog kerülni, ha el akarja tiltani Szijjártó Pétert a BYD-tól – kőkeményen meg kell fizetni az árát

A volt külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter BYD-s kinevezése után jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, hogy olyan jogszabályozás előkészítését kezdeményezi, amely megakadályozná, hogy korábbi tárcavezetők, államtitkárok vagy más magas rangú állami vezetők azoknál a vállalatoknál vállaljanak munkát, amelyekkel hivatali idejük alatt szoros kapcsolatban álltak vagy állami támogatásban részesítették őket.

A felvetés egyszerre érinti a munkajog, az alkotmányosság és az összeférhetetlenség kérdését. Mészáros Melinda munkajogász a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy a magyar jogrendszer ma is ismer hasonló korlátozásokat, ugyanakkor ezek alkalmazásának világos feltételei vannak.

A visszamenőleges jogalkotás jelenti az első akadályt

A munkajogász szerint alapelv, hogy a hatálybalépés előtti időre a jogszabály nem állapíthat meg kötelezettséget, nem teheti a korábbiakat terhesebbé, és nem vonhat el vagy korlátozhat jogokat, azaz ebben a körben a már létrejött jogviszonyt nem lehet felülírni.

Mint fogalmazott, a visszamenőleges hatályú jogalkotás ezen korlátja a jogállamiság egyik legfontosabb tilalma, amelyet minden joghallgató már az egyetemen megtanul. Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar jogalkotás történetében akadtak olyan kivételek, amelyek komoly vitákat váltottak ki.

Ez azonban szerinte nem változtat azon, hogy általános szabályként egy már létrejött jogviszony utólagos felülírása rendkívül problematikus.

A munkajog már most is ismer korlátozásokat

Mészáros Melinda hangsúlyozta, hogy önmagában az elhelyezkedési korlátozás nem ismeretlen a magyar munkajogban.

A Munka törvénykönyve lehetővé teszi a versenytilalmi megállapodást, amely alapján a munkavállaló a jogviszony megszűnése után legfeljebb két évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amely korábbi munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértheti vagy veszélyeztetheti. A jogász szerint ennek azonban több feltétele is van:

• A korlátozás kizárólag írásbeli megállapodással alkalmazható, időben legfeljebb két évre szólhat, és kötelező ellenérték jár érte.
• A törvény még azt is meghatározza, hogy ez az összeg nem lehet kevesebb az azonos időszakra járó alapbér egyharmadánál.

A munkajogász ezt egy hétköznapi példával is szemléltette: hasonló versenytilalmi megállapodás akár egy újságíró esetében is előfordulhat, amikor a munkáltató meghatározott ideig nem szeretné, hogy a dolgozó egy konkurens laphoz igazoljon. Ebben az esetben azonban szintén fizetni kell a korlátozásért. Mint fogalmazott,

A kormánytisztviselőknél már ma is léteznek hasonló szabályok

Mészáros Melinda arra is felhívta a figyelmet, hogy a közszférában több olyan jogállási törvény létezik, amely már most is lehetőséget ad meghatározott elhelyezkedési korlátozásokra.

Például a kormánytisztviselők esetében a jogszabály felhatalmazást ad arra, hogy a Kormány által megállapított egyes ágazatokban vagy alágazatokban meghatározott időre korlátozzák bizonyos álláshelyek esetében a jogviszony megszűnése utáni munkavállalást.

Ezek a szabályok azonban nem automatikusak: külön kell meghatározni, hogy mely

• ágazatokra
• és álláshelyekre

vonatkoznak, és itt is érvényesül az időbeli korlát. Ráadásul ezt a korlátozást már az illetmény megállapítása során külön figyelembe kell venni. A munkajogász ugyanakkor rámutatott arra is, hogy

Az ő foglalkoztatásukat külön jogszabály rendezik, ezért az esetükben nem lehet automatikusan átültetni a munkajogi versenytilalmi szabályokat.

Nem lehetetlen, de nagyon körültekintően kell szabályozni

Arra a kérdésre, hogy egy jövőbeni törvény korlátozhatja-e a volt miniszterek elhelyezkedését, Mészáros Melinda úgy válaszolt: igen, a jövőre nézve ilyen szabályok megalkotása elképzelhető. Szerinte azonban ennek rendkívül szűk keretek között kell történnie.

Példaként említette, hogy ha valaki egészségügyi államtitkárként vagy miniszterként dolgozott, miközben eredetileg gyakorló orvos volt, a megbízatás lejárta után természetes igénye lehet, hogy visszatérjen a hivatásához. Éppen ezért egy túl széles körű korlátozás könnyen oda vezethetne, hogy egy szakember gyakorlatilag nem tudna visszatérni saját szakmájába.

A munkajogász szerint ez nemcsak aránytalan lenne, hanem munkaerőpiaci szempontból is súlyos következményekkel járhatna.

A legnagyobb veszély az ellehetetlenítés

Mészáros Melinda szerint a tervezett szabályozás legfontosabb kérdése nem az, hogy lehet-e korlátozásokat bevezetni, hanem az, hogy azok milyen mértékűek lesznek. Úgy fogalmazott,

A szakember szerint korlátokat és kereteket lehet meghatározni, erre ma is vannak példák a különböző jogállási törvényekben, de nem lehet olyan szabályt alkotni, amely kizárja, hogy egy szakember a saját szakterületén dolgozhasson. Hozzátette:

A munkajogász ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyelőre csak politikai bejelentés hangzott el, a konkrét normaszöveg nem ismert. Ezért a szabályozás tényleges jogi megítélése csak akkor lesz lehetséges, ha elkészül a törvénytervezet és pontosan láthatóvá válik, milyen korlátozásokat kíván bevezetni a jogalkotó.