Húsipar: ki lesz a következő?

Egyre valószínűbb, hogy az elkövetkező években további húsipari cégek dőlnek be Magyarországon, ám arról egyelőre csak találgatások folynak, melyik lehet a következő vállalat, amelyik lehúzza a rolót. Az ágazat szereplői évek óta veszteségesek, és a hazai szabályozás sem kedvez a túlélésnek. Időről időre felmerülnek cégnevek a lehetséges bukók között, így például említették már a Gyulai Húst, a Pápai Hús Zrt.-t, vagy a Kométát kedvezőtlen kontextusban, újabban pedig a Kapuvári Hús Zrt.-vel kapcsolatban vannak olyan információk, hogy a vállalat heteken belül lehúzhatja a rolót. Tény, hogy a társaságnak évről évre jelentős, 5 milliárd forintot meghaladó rövid lejáratú követelése van, de a cégnek viszonylag korszerű az üzeme, és még mindig a kevés exportképes ágazati szereplő közé tartozik.

„A múlt évünk veszteséges volt, de nem igaz, hogy a cég bezár. Ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, mint az ágazat többi szereplője, de jelen vagyunk a piacon, működünk, és ez a jövőben is így lesz” – cáfolta a Világgazdaságnak a piaci pletykákat Bedecs Pál, a cég vezérigazgatója. Hozzátette: „Tavasszal még át is vettük volna a bezárt mosonmagyaróvári Kaiser Food dolgozóinak egy részét, ha vállalták volna a buszozást Kapuvárra, ehelyett sokan az ausztriai munkát választották. A szakmunkások jelentős része már Nyugat-Európában dolgozik, de jó betanított munkást sem könnyű találni.”

Az ágazatról szólva Bedecs már borúlátóbb: „Ha megnézzük, hogy az elmúlt öt évben hány húsipari cég volt kénytelen bezárni, nyugodtan elmondhatjuk, hogy egy válságágazatról van szó. A hazai nagyobb cégek óriási versenyhátrányban vannak a kisebb szereplőkkel szemben, hiszen a magas élelmiszeráfa miatt a feketekereskedelem aránya rendkívül magas, a forgalom 30-40 százaléka áfamentesen zajlik. A nagyobb szereplők viszont nem tehetik meg, hogy csaljanak, hiszen vevőik csak dokumentáltan fogadnak be árut. Az szóba sem jöhet, hogy egy nagy áruházlánc számla nélkül vegyen húst” – említ példát Bedecs. „Ha tehát nem áll az állam az ágazat oldalára, és nem fogja csökkenteni az áfát, vagy legalább hatékonyan fellépni a feketekereskedelem ellen, a magyar húsipar is a megszűnő vagy jelentőségüket vesztett ágazatok sorsára juthat” – tette hozzá a vezérigazgató.

Bár a találgatások időről időre felmerülnek az egyes húsipari cégekkel kapcsolatban, annyi biztosra vehető, hogy elhúzódó konszolidáció zajlik a piacon. Nemcsak arról van szó azonban, hogy a piac által feleslegesnek minősített szereplők zárják be a boltot, a strukturális problémák miatt az egész ágazat válságban van. Két nagyobb szereplő, a Bonafarm Zrt. és a Debreceni Csoport Húsipari Kft. a koncentrációban látja a kiutat, bár eltérő stratégiát képviselnek. Míg előbbi abban látja a jövőt, hogy a takarmány-előállítástól a késztermék előállításán át a forgalmazásig megpróbálja egy kézben tartani a teljes termékpályát, addig a Debreceni Csoport tulajdonosa, a cseh–szlovák Penta befektetési csoport a versenytársak felvásárlásában reméli a kiutat. A többi szereplő úgy próbálja meg túlélni a veszteséges éveket, hogy feléli kisebb-nagyobb tartalékait, így a fejlesztések, bővítések rendre elmaradnak.

Fagyasztási bajok

Brüsszeli érdek-képviseleti forrásokból értesültek a hazai húsipari szereplők arról a kormányzati szándékról, mely szerint a fagyasztott húsok fagyasztásos eltarthatóságát három hónapban szabnák meg. A húsipar 6-7 hónapos húst is felhasznál, ez megfelel az uniós szabályoknak. A jogszabály életbeléptetésével a húskészítményeket a külföldi húsipari cégek olcsóbban gyárthatnák, hiszen kedvezőbb áron juthatnának hozzá a hoszszabb ideje tárolt alapanyaghoz, mivel – szemben a magyar cégekkel – továbbra is élhetnének a szezonális készletezéssel. Félő, hogy az olcsóbb termékek magyarországi terítése további piacokat vonna el a hazai cégektől. Probléma az is, hogy az új rendszer megfosztaná az ágazat hazai szereplőit az EU által juttatott magántárolási dotációtól, mivel az csak három hónapnál több időre lefagyasztott készletek után jár.