Hirtelen elkezdett szivárogtatni az Európai Bizottság: „elrejthették" benne Szijjártó Péter ügyét – nem véletlen az időzítés, ezért erősködhet Magyar Péter
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFigyeljük az időzítéseket: 15-én, szerdán Szijjártó Péter, a leköszönt Fidesz-kormány külügyminisztere bejelenti, hogy csúcsmenedzseri állást kap a kínai BYD-nál. Ugyanezen a napon lett volna esedékes az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése az unió tagjairól, de a közzétételt elhalasztják. Magyar Péter kormányfő azonnali reakciójában még csak kvázi lehazaárulózta a volt politikai ellenfelet, a bomba a csütörtöki kormányinfón robbant, ahol a miniszterelnök kijelentette: kiterjesztik az összeférhetetlenségi szabályokat, ezért nem is biztos, hogy ez a munkakör megvalósul Szijjártó Péter számára.
A személyre szabott jogalkotás vádja rendre előbukkan a kétharmados törvényhozási többségre szert tett Tisza Párttal szemben itthon – lásd a köztársasági eltávolításának módját –, ezért aztán nagyon nem mindegy, miképp foglal állást ezekben a vitákban az Európai Bizottság, amely jogállamisági aggályokat hangoztatva évek óta pénzeket tart vissza Magyarországtól, a kormányváltás hírére azonban menten ígéretet tett az eurómilliárdok kifizetésére.
A köztársasági elnök és mások eltávolításával szemben Brüsszel eleddig nem hangoztatott új jogállamisági aggályokat: a minden évben júliusban közzétett éves jogállamisági jelentés az állásfoglalásra kiváló alkalmat biztosított volna.
Szijjártó Péter állása: Magyar Péter Budapesten nyíltan kimondta, Brüsszelben meg valahogy kiszivárgott
A magyar jogállamiság állapota felett kirobbant magyar vitába nyíltan nem szólt bele tehát eleddig Brüsszel – a jelentés nem jelent meg szerdán –, de hát mindig léteznek egyéb csatornák is. Hogy, s hogy nem, miközben Magyar Péter épp Szijjártó Péter munkába állásának megregulázásáról beszélt, ugyanezekben az órákban valahogy kiszivárgott a bizottsági jelentés tartalma. No nem az egész, csak az a része, ami az adott ügyben releváns.
A brüsszelita Politico exkluzív információi szerint a jelentés közzététele péntekre várható, és a dokumentumban a bizottság azt sürgeti, hogy Spanyolország és Magyarország gyorsítsa fel reformjait, erősítve igazságszolgáltatási, átláthatósági és korrupcióellenes biztosítékait.
A portál maga írja, hogy magát a jelentést nem mutatták meg nekik. Vagyis arról írtak, amiről a kiszivárogtató értesítette őket saját szándéka szerint. Ténylegesen az történt tehát, hogy Brüsszel nem foglalt állást a magyar politikai és alkotmányos vitában, valójában azonban mégis, előre ráirányítva a figyelmet egy még publikálatlan, hosszadalmas jelentés kiemelt részleteit kiszivárogtatva.
Egyetlen "konspirációs elmélet" sem nélkülözhet némi bonyolultságot: a Politico sztorija sem Magyarországgal indít, hanem egy másik nagy nemzetközi figyelmet kiváltó fejleménnyel, ami szintén pont a jogállamisági jelentés várt közzétételének a küszöbén történt.
A spanyoloktól nem vontak meg EU-pénzt, sőt agyonfizették őket
Még kedden, 14-én történt: Egy spanyol bíróság kimondta, hogy köztisztviselők tisztességtelen módon juttattak állami állást Pedro Sánchez miniszterelnök testvérének, tovább fokozva az ország igazságszolgáltatása és a kormányfő közötti, már eddig is fennálló feszültséget.
A Politico cikke először a spanyolokhoz intézett bizottsági felszólítást elemzi, amely az ítélet nyomán érdeklődést vált ki, majd a magyarokra tér ki, ahol háttérként nem az elmérgesedett magyar alkotmányos-jogállami krízist említi meg, hanem azt, hogy "Magyar Péter hivatalba lépése után ígéretet tett a jogállamiság helyreállítására és Magyarország Európai Unióval megromlott kapcsolatának rendezésére".
Nem említik meg Szijjártó Péter ügyét sem, holott a bizottsági sürgetés félreismerhetetlenül arról szól. A spanyoloktól – akiktől nem tartottak vissza pénzt, sőt ők kapták a legtöbbet a világjárvány miatt létrehozott alapból – a következőket bírálja Brüsszel:
- Csak korlátozott előrelépést tettek a magas rangú köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok és vagyonnyilatkozati követelmények szigorításában.
- Bár Madrid benyújtotta a közéleti integritásról szóló törvény tervezetét, és elfogadott egy állami korrupcióellenes tervet, a Bizottság szerint a meglévő szabályok „gyakorlati végrehajtása” nem javult – írja a Politico. Ezért határozottabb jogérvényesítést sürgetett, többek között egy olyan független felügyeleti szerv létrehozását, amely tényleges vizsgálati és szankcionálási jogkörökkel rendelkezik.
Most jönnek a magyarok és Szijjártó.
A magyarok előreléptek, de nem nagyon – a pénz mégis jön
Bár a Bizottság egyes területeken – köztük a vagyonnyilatkozati rendszer reformjában és a civil társadalmat érintő intézkedésekben – előrelépést ismert el, úgy ítélte meg, hogy továbbra is jelentős hiányosságok állnak fenn, és sürgette az új kormányt, hogy folytassa az igazságügyi és korrupcióellenes reformokat – írja a portál, amely rendszeresen közölt az Orbán Viktor kormányait bíráló anyagokat az elmúlt évtizedekben.
A Bizottság szerint nem történt előrelépés az alsóbb fokú bíróságokon az ügyelosztás átláthatóbbá tételében, és további előrelépés sem abban, hogy a bírák, ügyészek és bírósági alkalmazottak béremelését rendezett, kiszámítható módon hajtsák végre – folytatják.
A testület azt is bírálta, hogy továbbra sem születtek új szabályok a lobbitevékenységre és a közszféra, illetve a magánszektor közötti úgynevezett forgóajtó-jelenségre, és átfogó jogszabályok elfogadására szólította fel Budapestet az integritási keretrendszer megerősítése érdekében.
Hova dugták ebben Szijjártó Pétert? A forgóajtóba.
Csak a magyarokról szivárgott ki
A magyaroknak tehát még sok dolga van a jelentés kiszivárgott része szerint, az azonban tény, hogy ha ez is a helyzet, Brüsszel a kormányváltás után mindjárt ígéretet tett a visszatartott eurómilliárdok kifizetésére. Emlékezhetünk a pénzvisszatartó gyakorlatot ért budapesti kritikákra: a Fidesz-kormány rendre azzal vádolta Brüsszelt, hogy aki bizonyos politikai kérdésekben "szalutál" a bizottságnak, az megkapja a pénzeket, aki pedig nem, az nem kapja meg, és mindennek vajmi kevés köze van valós jogállamisági aggályoknak.
A fékek és ellensúlyok rendszerének budapesti lebontása a Tisza-kormány alatt, ha a Politico-jelentésnek hihetünk, Brüsszelben nem a büntetendő, hanem kimondatlanul a pénzzel jutalmazandó kategóriába került.
Ugyanakkor a kiszivárogtatás révén mégis csak sikerült a bizottságnak a jogállamisági jelentéssel egy forró magyar belpolitikai kérdésben állást foglalni: Szijjártó Péter esetében.
Az említett "forgóajtó-jelenség" ugyanis pontosan arra vonatkozik, milyen szabályokkal lehet a közszféra után a magánszektorba átmenni.
A történeti hűség kedvéért: ezt a felszólítást nem kifejezetten Szijjártó Péter kedvéért pecázták elő. Már a 2025-ös éves jogállamisági jelentésben is szerepelt. Ugyanakkor ugyanezért a bizottság több tagállamot bírált, mint Dánia, Belgium vagy Hollandia. Idén azonban csak a magyarok mulasztása szivárgott ki.
Ha majd megjelenik a jelentés, érdemes lesz kibogarászni, a tavalyihoz képest adtak-e hozzá részleteket, és milyeneket. Az máris látható, hogy a kommunikáció Budapesten és Brüsszelben mintha harmóniában vetné a hullámokat: ha a jogállam nem is javult meg, a kapcsolat igen.
Frissítés: Időközben megjelent a jelentés, és a "forgóajtókat" illetően csakugyan tartalmaz új részleteket a 2025-ös szöveghez képest, a vitában Magyar Péter "kezére játszva". A következőt írja a Magyarországgal foglalkozó fejezet:
A civil társadalmi szervezetek hangsúlyozzák, hogy az átláthatóság hiánya miatt a jogalkotási folyamat kiszolgáltatott marad az indokolatlan külső befolyásnak. Továbbra is aggodalomra ad okot a közszolgálati jogviszony megszűnését követő korlátozások, valamint a hatékony jogérvényesítési mechanizmus hiánya is.
Ezzel kapcsolatban az érintettek arra hívják fel a figyelmet, hogy a magas rangú tisztségviselők gyakran váltanak a végrehajtó hatalom, a törvényhozás és a független felügyeleti szervek között anélkül, hogy kötelező várakozási időszakot kellene betartaniuk, vagy érdemi összeférhetetlenségi vizsgálaton esnének át.
