Bővítik a büki Nestlé-gyárat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMár folyik a próbagyártás a Nestlé Hungária Kft. több mint 10 milliárd forintból épített új termelőüzemében a Vas megyei Bükön, ahol harmadik termékkörként megkezdődött az alumíniumtasakos állateledelek előállítása. A gyár a Nestlé Purina Petcare regionális központjaként állateledelt gyárt a közép- és kelet-európai országok számára. A 250 új munkahelyet teremtő, 10 ezer négyzetméteres üzem megépülése előtt a Nestlé büki leányvállalata 360 alkalmazottal is több mint 100 ezer tonna állateledelt állított elő, amelynek 80 százalékát a közép-európai és balkáni országokba exportálták.
A svájci élelmiszer-ipari világcég 1998-ban vásárolta meg a Jupiter Állateledel-gyártó Kft.-t a Darling márka használati jogával és a büki gyárral. Ezután 6,5 milliárd forintos beruházássorozat révén előbb megháromszorozták a kis konzervüzem kapacitását, a modern technológiával működő szárazeledel-üzem zöldmezős beruházásként valósult meg. Így a cég – Magyarországon elsőként – száraz és nedves állateledel előállítására egyaránt képes, s ezzel a gyártás kelet-közép-európai központjává vált. A büki üzem a munkahelyteremtés mellett beszállítói lehetőségeket biztosít a mezőgazdasági termelők számára is.
Magyarországon a Mars, a Nestlé, valamint a Provimi csoporthoz tartozó Pet Hungária a három legnagyobb gyártó. A magyar állateledel-ipar a válság ellenére is az élelmiszer-gazdaság húzóágazata maradt, és növekvő mértékben részesedik az agrárexportból. Jól jellemzi az iparág teljesítményét, hogy Magyarország 384,9 millió dollár értékű kivitellel a világ hetedik legnagyobb állateledel-exportőre volt 2009-ben, megszerezve a világpiac 4,5 százalékát. Ugyanakkor hazánk az EU-tagállamok között a negyedik legnagyobb exportőr.
Az ágazat legjelentősebb szereplőit tömörítő Magyar Állateledel Egyesülés tagvállalatai évek óta mintegy 30 milliárd értékű eledelt értékesítettek a magyar piacon, ami azt is jelenti, hogy a hazai gyártók sem mentesültek a gazdasági válság következményei alól: belföldön nem sikerült növekedést elérni. Az Euromonitor elemzése megállapítja, a magyar házikedvenceknek csupán a 30-35 százaléka kap gyárban készült ételt, ez ugyan a gyártók számára komoly eladási potenciál, ám a háztartások csökkenő költségvetése behatárolja az eladásnövekedést.
Noha az állateledelek magyarországi árszintje meglehetősen alacsony, a gyártók nem mernek az árkorrekció eszközéhez nyúlni, mert az a fogyasztás radikális csökkenéséhez vezetne – írja az Euromonitor, hozzáfűzve, hogy a termékkör legnagyobb forgalmazói a hipermarketláncok, noha megkezdődött az állatápolási szaküzletláncok bővülése is. Ugyanakkor a kis családi boltok az előbbiekkel szemben egyre inkább vesztésre állnak.
Ami a világpiacot illeti, az Euromonitor arra a következtetésre jutott, hogy ebben az évben várhatóan India piaca bővül a legnagyobb mértékben, közel 20 százalékkal. A világpiacon a legjobb minőségű száraz kutyatáp forgalombővülését ez évre 7 százalék fölé prognosztizálják az elemzők.
A világ legnagyobb állateledel-piaca – Brazília és Japán előtt – a jövőben is az Egyesült Államok lesz, ahol az éves forgalom 2013-ban már meghaladja a 18,8 milliárd dollárt. Az előrejelzés szerint Oroszország akkorra a világ hatodik legjelentősebb állateledel-piacává válhat.
Beruházások
A Nestlé S.A. eddig több mint 44 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre Magyarországon, ahol már jó ideje gyártatott: 1974-ben indult el a Maggi termékek csomagolása a debreceni konzervgyárban; az első hazai töltésű Nescafé 1978-ban került a polcokra, az első magyar gyártású piros táblás Nestlé csoki pedig 1989-ben készült a diósgyőri csokoládégyárban. A szerencsi és diósgyőri üzemeket 1991-ben vásárolta meg a világcég, majd megalakította a Nestlé Hungária Kft.-t, amely összesen 1650 embert foglalkoztat. Szerencsen kakaó- és kávétermékeket, Diósgyőrben üreges csokoládéfigurákat, Bükön állateledelt, Kékkúton pedig ásványvizet állítanak elő. 2001-ben pedig megvette a Schöller Budatejet is.
