Fogyóban a jó helyen lévő raktárak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A piac vizsgálatakor kiderült, hogy 2011 második negyedévének végén a modern ipari ingatlanok piaci állománya Budapesten és környékén 1 797 347 négyzetméter volt. Az év első hat hónapjában nem adtak át új raktárat. A második negyedben az ipari ingatlanok iránti teljes kereslet 66 534 négyzetmétert ért el, ez 22 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, de mindössze 60 százaléka az esztendő első – a bérbeadást tekintve kiemelkedő – negyedévében rögzített értéknek.
A szerződéshosszabbítások a bruttó bérbeadás 60 százaléklát tették ki, összesen 39 815 négyzetmétert érintettek, a tranzakciók 29 százaléka volt új szerződéskötés, míg a kereslet 7 százalékát az előbérlet adta, és mindössze 4 százalékot tett ki a bővülés.
A második negyedben 26 bérleti szerződést kötöttek, ebből hármat 5000 négyzetméternél nagyobb területre. A logisztikai parkokban az átlagos bérelt terület 2923 négyzetméter volt. A városi logisztikai központok iránt a kereslet valamivel magasabb volt, mint az előző három hónapban: 2229 négyzetméterre születtek tranzakciók, az átlagos bérelt terület nagysága (557 m2) is meghaladta a korábbi negyedévét.
A 2011 első negyedében regisztrált kiemelkedő kereslet után a másodikban a korábbi időszakhoz hasonló szintű keresletet mutatott a piac. Mivel nem történt új átadás, és mert az üresedés is kismértékű volt, a kihasználatlanság csökkent. A jelenleg kihasználatlan ipari ingatlanok területe a teljes állomány 21,76 százaléka, ez 44 bázisponttal kevesebb, mint az előző három hónapban. A logisztikai park kategóriába tartozó állomány bérbeadottsági szintje (78,67 százalék) továbbra is magasabb, mint a városi logisztikáé (74,16).
„Nem volt spekulatív fejlesztés 2011 első hat hónapjában, és nem is számítunk változásra a második fél évben sem, leginkább a magas üresedési ráta, az instabil piac és a limitált számú bérbeadás miatt. Annak ellenére, hogy a jelenleg kihasználatlan ipari ingatlanok területe megközelíti a teljes állomány 22 százalékát, 15-20 ezer négyzetméteres vagy annál nagyobb igény esetén kevés egybefüggő, jó minőségű ipari terület áll rendelkezésre. Ez esetben az úgynevezett built-to-suit, az egyedi bérlői igényekre szabott fejlesztések jelenthetik a megoldást” – kommentálta a piaci adatokat Tamás Éva, a DTZ ipariingatlan-tanácsadója.
„A bérlői összetételt vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az előző évhez hasonlóan az idén is nagyobb volt az igény a gyártó- és a könnyűiparból, és kevesebb a logisztikai szektorból. Eltérés az előző évekhez képest, hogy 2011 első hat hónapjában több összetett, a standard kialakítástól eltérő bérlői megkereséssel találkoztunk” – tette hozzá a szakember.
A DTZ-nél a bérleti díjak tekintetében az idén nem számítanak változásra, az összegek stabilizálódni látszanak. A bérleti szerződéseket jellemzően három évre vagy ennél is rövidebb időre kötik, a cégek sokszor nem tudnak, illetve nem mernek hosszú távra – öt vagy annál több évre – elköteleződni. Az egyedi bérlői igényeket kielégítő létesítmények esetén viszont a fejlesztők ragaszkodnak a hét-tíz éves szerződésekhez. n A. P.
