Népszerűbb élményfürdők

Több volt a vendég a nagy hazai élményfürdőkben az év eddig eltelt időszakában a tavalyi hasonló periódushoz képest, és ami az üzemeltetők számára még fontosabb, többet is költöttek a tartózkodásuk során, mint korábban – derül ki a Világgazdaság által megkérdezett piaci szereplők válaszaiból.

„A látogatószámunk 15, a bevételünk pedig 20 százalékkal nőtt az első bő hat hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A bevételnövekedés kizárólag annak köszönhető, hogy a vendégeink a korábbinál többet költöttek kiegészítő szolgáltatásokra, például szaunára, maszszázsra és az új szolgáltatásokra, többet fogyasztottak, a belépők árát ugyanis 2009 óta nem emeltük” – mondta a Világgazdaságnak Juhász Szabolcs, az idén decemberben hároméves Aquaworld Budapest igazgatója. Igaz – tette hozzá –, hogy 2009-ben és 2010-ben kisebb volt a válság következtében az egy főre eső fogyasztás, amely ez évben folyamatos emelkedést mutat. Az igazgató elmondása szerint a tavalyi nehéz év volt a fürdő üzemeltetése szempontjából, csökkenteniük kellett a költségeiket, ennek ellenére sikeresnek ítéli 2010-et, hiszen közel 430 ezer vendégük volt. Az idén ezt szeretnék túlszárnyalni, és az igazgató szerint utána beállhat egy optimális szintre a látogatottságuk.

„A múlt hét végén megdöntöttük a napi látogatottsági rekordunkat, ekkor 19 ezer vendégünk volt, amiben benne van az Aqua-Palace élményfürdő mellett az akvapark, a gyógyfürdő és a strand vendégforgalma is” – mondta lapunknak Czeglédi Gyula, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. vezérigazgatója. Elmondása szerint eddig öt százalékkal több a fürdőző vendégük, mint tavaly, annak ellenére, hogy június végén-július elején volt egy kéthetes hűvös időszak, amely visszavetette a vendégforgalmat. A bevételeik is a tervezetten felül alakultak, kivéve a gyógyászati bevételeket, amelyek néhány százalékkal elmaradtak a múlt évitől. Az Aqua-Palace fedett élményfürdőt tavaly márciusban nyitották meg 5 milliárd forintos beruházásból Európa legnagyobb fürdőkomplexumában, Hajdúszoboszlón. „Az élményfürdő vendégforgalma 2010-ben felülmúlta minden várakozásunkat, hiszen a tervezett 150 ezer fős látogatószámot 73 százalékkal sikerült felülmúlni, így 260 ezer vendéget fogadtunk itt” – mondta a vezérigazgató.

„Nem vagyunk elégedetlenek az idei szezon eddig eltelt részével, a jó idő meghozta a vendégeket, a nyári napi bevételeink nagyon biztatóan alakulnak. Azonban nem kívánjuk a múlt évhez viszonyítani a számainkat, mivel a 2010 áprilisában megnyitott élményfürdő tavaly ilyenkor még a bevezetési időszak legelején volt” – mondta lapunknak Tóth Gábor, a Napfényfürdő Aquapolis Szeged ügyvezető igazgatója. A tavalyi eredményeikkel kapcsolatban elmondta, hogy a várakozásaik részben teljesültek: a vendégek nagyon szeretik a fürdőt, de tény, hogy a válság hatására a belföldi kereslet sokkal alacsonyabb volt a vártnál. Külföldről viszont, elsősorban Romániából és Szerbiából sok vendégük érkezik, ez sokat segít az elvárások teljesítésében. „Úgy gondoljuk, hogy a válság előtt megfogalmazott megtérülési pályára néhány éven belül rá tudunk térni” – mondta az igazgató a tavaly 8 milliárd forintos beruházás keretében átadott élményfürdővel kapcsolatban.

A piacot a lapunk által megkérdezett vezetők mind telítettnek tartják. „Súlyos túlkínálat van a hazai piacon, köszönhetően az elmúlt bő évtized túlfejlesztéseinek. Szinte minden sarkon van egy fürdő, és ez nagyon káros. A hazai fürdőfejlesztések koncepciótlanok, átgondolatlanok voltak” – véli Tóth Gábor. Szerinte a kisméretű fürdők nem működnek hatékonyan, önmaguknak és a tulajdonosaiknak is veszteséget termelnek, együtt pedig rontják a nagy fürdők forgalmát is. Czeglédi Gyula is hasonlóan látja a helyzetet, szerinte új fürdők létrehozása helyett inkább a meglévő nagyokat kellene fejleszteni, ezáltal versenyképességüket Európában javítani. Juhász Szabolcs ugyanakkor úgy véli, hogy számukra nem igazán jelentenek konkurenciát a vidéki élményfürdők, ugyanis a vendégeik túlnyomó része Budapestről és vonzáskörzetéből érkezik.

Mi lesz üdülési csekk nélkül?

A lapunk által megkérdezett vezetők aggódnak a 2012. december 31-én végleg megszűnő üdülési csekk kivezetésével kapcsolatban, ugyanis ez esetenként a forgalmuk 15-20 százalékát adja. Remélik, hogy a helyét átvevő SZÉP kártyát a jelenlegi szabályozással szemben lehet majd fürdőszolgáltatásra használni, akár szálláshely-szolgáltatás igénybevétele nélkül. Szakmai körökben hallani arról, hogy a kormányzat részéről tervbe van véve az, hogy a SZÉP-kártyához hasonló rendszerű cafeteriaelemet vezetnének be a fürdők piacára is, ezt a cégvezetők üdvözölnék.