Csúszó atomprojektek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz orosz Atomsztrojexport októberben dönti el, kiszáll-e a második bulgáriai atomerőmű építéséből. A társaság két hete választott bíróság elé citálta helyi partnerét, a NEK-et, hogy behajtsa a két reaktor építésén addig elvégzett munka régóta esedékes, 58 millió eurós díját. Másnap a NEK közölte, 61 millió eurós viszontperre készül, mert az orosz cég tartozik neki a mintegy 300 millió értékben átvett régi atomerőmű-berendezések és eszközök árával.
„Moszkva és Szófia között már az ultimátumok és a jogi lépések nyelvén folyik a kommunikáció” – írja a Nyezaviszimaja Gazeta. Az orosz lap úgy tudja az Atomsztrojexport meg nem nevezett forrásától, ha nem jutnak dűlőre a tárgyalásokon, nincs más út, mint a kiszállás. A mostani ráadásul már a sokadik összezördülés a belenei beruházás kapcsán. Júniusban például Bulgária jelezte, júliustól további három hónapra befagyasztja a munkálatokat, ha nem kap kielégítő információt a költségekről. Oroszország 6,3 milliárd euróra teszi a 2000 megawattos atomerőmű építését, a bolgár kormány csak 5 milliárdra.
A belenei zökkenők ráadásul sokkal régebbiek. A második bulgáriai erőmű építése a nyolcvanas években kezdődött, de pár év múlva el is akadt a pénzhiány és a környezetvédők ellenállása miatt. A munka 2008-ban indult újra, amikor Bulgária leszerződött az orosz Roszatom leányvállalatával, az Atomsztrojexporttal a két 1000 magawattos blokk telepítésére, a bolgár Novinite internetes lap szerint állítólag 3,997 milliárd euróért. 2008 végén beválasztották a német RWE energiaóriást külföldi stratégiai befektetőnek. A cég azonban 2009 őszén kiszállt, s azóta áll a munka is. Az RWE kétmilliárd euróért szerezhetett volna 49 százalékot a létesítményben.
Akadozás, csúszás persze van a nukleáris beruházásokban. Az új generációs technológiát képviselő, a finnországi Olkiluoto szigetén indított projekt például 3,9 milliárd eurós költséggel kezdett, ma 5,3 milliárdnál tart, és még mindig nem adták át, holott a céldátum 2009 volt. Perek azonban itt is vannak bőven.
Veszített lendületéből a Leningrád 2 atomerőmű építése is. Két blokkjának átadását 2013-ra és 2014-re irányozták elő, a „frissített” dátum már 2014 és 2016. A létesítmény a Finn-öbölben, Szosznovij Bor kisvárosban épül, a meglévő Leningrád erőmű közelében. Felmerült azonban, hogy egy esetleges nukleáris baleset esetén az uralkodó szélirány miatt a kisváros 80 ezer és Szentpétervár ötmillió lakosa kerülne veszélybe. A beruházás ellen erősen tiltakoztak a környezetvédők, mégis elkezdődött. Tavaly kiharcoltak egy 40 napos leállást. Egyelőre itt is csak egy dologban van vitathatatlan előrehaladás, a költségek növekedésében.
A francia EdF a napokban jelentette be, hogy a tervezettnél további két évvel később, tehát csak 2016-ban adja át a flamanville-i erőművet. A harmadik generációs, 1650 megawattos blokk átadását először „technikai okok” miatt halasztották 2014-re. A mostani újabb két év egyik oka, hogy eleget tehessenek a fukusimai Daicsi erőműbaleset következtében megszigorodott biztonsági előírásoknak, a másik, hogy az év első felében történt két halálos baleset miatt lelassult a munka. A létesítményt eredetileg 3,3 milliárd euróból kellett volna kihozni, ezt utóbb négymilliárdra módosították, most hatmilliárdnál tartanak.
„Természetes, hogy a fukusimai baleset miatt szigorodnak az atomerőművek biztonsági előírásai, ez pluszidőt és pluszpénzt igényel a beruházóktól. Ettől eltekintve azonban semmi olyan sajátosságuk nincs a nukleáris beruházásoknak, amelyeknek a fenti csúszásokhoz és költségátlépésekhez kell vezetniük” – válaszolt a Világgazdaságnak a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. A fenti példák Aszódi Attila szerint inkább a nagyberuházásokra jellemző problémákat szemléltetik: sok a beruházó, sok az egyeztetnivaló, nagy pénzekről van szó. Ezek alapján beleillik a sorba a hazai négyes metró ügye is.
Mi még csak készülődünk
Magyarország még messze van a paksi bővítés kivitelezési gondjaitól, az előkészítésnél tart. A tervek szerint az Országgyűlés őszi ülésszaka fogadja el a 2030-ig szóló energiastratégiát, amely arról is dönt, hogy mekkora súlya legyen a majdani energiamixben az atomenergiának. Az eredeti anyag által felvázolt több lehetőség közül az MTI szerint az atom-szén-zöld forgatókönyv kerül a parlament elé. Ez egybecseng azokkal a korábbi hivatalos nyilatkozatokkal, amelyek a nukleáris energia használatának megkerülhetetlenségét, illetve szinten tartását hangsúlyozták. Az atom-szén-zöld stratégia megvalósítása 2050-ig 6749–7773 milliárd forintba kerül.
