Kiderültek a részletek, ez a kormány terve: így változhat meg a magyar adórendszer – újra az asztalon a globális minimumadó

Hazánk versenyképességének javítása érdekében folytatni kell az adócsökkentéseket, miközben tovább bővülnek a családokat érintő adókedvezmények (gyed, csed, valamint a két- és háromgyermekes édesanyák adómentessége), a kormány vizsgálja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma által felvetett javaslatokat is, így a szocho 1 százalékponttal csökkenhet, az áfa alanyi mentesség értékhatára az EU-s maximumszint közelébe emelkedhet, a kiva értékhatára megduplázódhat, valamint az egyéni vállalkozók széles köre is érdemi segítséget kaphat – közölte Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Országos Könyvvizsgálói Konferenciáján.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az államtitkár elmondta, hogy egyes vállalkozásokhoz köthető befizetéseknél a tavalyihoz képest elmaradás látszik. Ebből fakadóan mindenképpen érdemes a vállalati szektor versenyképességét tovább erősíteni.

A kormány vizsgálja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait. 

• A javaslatok között szerepel a szocho további 1 százalékpontos csökkenése , ami éves szinten mintegy 200 milliárd forint adókiengedést jelent a vállalkozások számára. 
• Az alanyi áfamentesség értékhatárának többlépcsős emelése is a javaslatok között szerepel, ennek következtében jövőre 20 millió forint lehet az értékhatár, 2027-ben 22 millió forint, 2028-ban 24 millió forint. Mindez összességében 150 ezer vállalkozást segíthet meg.
• Az átalányadózók esetében a költségátalány 40 százalékról 50 százalékra emelésére tett javaslatot az MKIK. 
• További 10 milliárd forintnyi segítséget jelentene mintegy 140 ezer egyéni vállalkozónak amennyiben a szochoalap esetén alkalmazott 112,5 százalékos szorzó a társadalombiztosítási alaphoz hasonlóan 100 százalékra csökkenne. 
• Szintén a javaslatok között szerepel a kiva értékhatárának duplázása, amivel a kormány további 3-5 ezer vállalkozásnak teszi lehetővé, hogy kedvezőbb adózási formát válasszon.

A gazdaságpolitikai irány hat pilléren nyugszik, magában foglalja, a családokat érintő szja-csökkentéseket, az infláció elleni fellépést, a lakhatást segítő támogatásokat és a vállalkozások oldaláról nézve a kkv-k fejlesztését, a bérkonvergenciát, valamint a 150 új gyár programot is.

A 2010-es évektől Magyarországon az összesített adóelvonási szint mérséklődött, és az adózás súlypontja a forgalmi adók irányába tolódott el. 2010 óta a GDP-arányos adóelvonás az EU-ban Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben. 

Jelenleg a társasági adó Magyarországon a legalacsonyabb az EU-ban, emellett éves szinten több mint 56 ezer vállalkozás él valamilyen adóalap-csökkentéssel, illetve adókedvezménnyel. Ezen kedvezmények közül kiemelendők a vállalkozások beruházásait segítő kedvezmények: a fejlesztési tartalék, a fejlesztési adókedvezmény, továbbá a kkv-k beruházási hiteleihez kapcsolódó adókedvezmény, ezek összességében éves szinten mintegy 400 milliárd forinttal segítik a hazai vállalati szektort.

Gerlaki Bence kiemelte: az adórendszer versenyképessége nemcsak a hazai szabályozáson múlik, hanem a nemzetközi szervezetek szintjén folyó munkát is kiemelten figyelemmel kell kísérni, emellett a magyar érdekeket a megfelelő fórumokon képviselni kell. Ez különösen igaz a globális minimumadó témakörében, amelyet érintően az OECD keretében nemcsak hogy nem állt meg a munka, hanem olyan kérdésekről is tárgyalások folynak, amelyek a magyar gazdasági szereplők helyzetét is nagyban befolyásolhatják.