A hallgatás joga

A helyzet azonban nem sok jóval kecsegtet, mert a magyarok háromnegyede nincs tisztában a jogaival ilyen esetekben a Ragány Ügyvédi Iroda reprezentatív kutatása szerint. Ez azonban nemcsak jogi, hanem társadalmi és gazdasági kérdés is. Egy ország jogtudatossága ugyanis közvetlenül befolyásolja a hatóságokkal szembeni bizalmat, a bírósági eljárások hatékonyságát, sőt az üzleti környezet stabilitását is. Egy jogait nem ismerő társadalom könnyen kiszolgáltatottá válik – és ez nemcsak az egyén tragédiája lehet, hanem szélesebb gazdasági kockázatot is jelent.

Miért baj, ha nem ismerjük a jogainkat?

A felmérés egyik legmegdöbbentőbb eredménye, hogy a válaszadók harmada bevallottan semmilyen ismerettel nem rendelkezik arról, mit tehet vagy mit nem, ha hatósági eljárásba keveredik. A válaszadók közel fele ugyan hallott ezt-azt filmekből, ismerősöktől, de egyáltalán nem biztos benne, hogy ezek az információk megbízhatóak. Ez a tudáshiány több szempontból is veszélyes. Egyrészt az érintett saját magát sodorhatja bajba, hiszen egy elhamarkodott vallomás, egy félreértett kérdés súlyos következményekkel járhat. Másrészt az állami intézményekbe vetett bizalom is sérülhet, ha az állampolgár úgy érzi, nem kapott tisztességes eljárást – holott valójában saját jogait sem ismerte.

A szituációt súlyosbítja, hogy a lakosság 69 százalékának nincs elérhetősége ügyvédhez, akit ilyen esetben felhívhatna. A falvakban és kisebb településeken ez az arány még magasabb. Ez azt jelenti, hogy tízből hét ember teljesen egyedül, szakmai segítség nélkül állna szemben a hatóságokkal egy olyan helyzetben, amely az életét, karrierjét, családját alapjaiban rengetheti meg.

Tévhitek és valóság: a hallgatás joga

Saját szakmai tapasztalatom is azt mutatja, hogy az egyik leggyakoribb félreértés a hallgatás jogához kapcsolódik. Sokan úgy vélik, ha nem mondanak semmit, azt a hatóság automatikusan a bűnösség elismerésének értékeli. Ez azonban tévedés. A büntetőeljárás alapelve, hogy a vád bizonyítása a vádlót terheli, a terheltnek nem kötelessége bizonyítania az ártatlanságát. Ennek ellenére nap mint nap látom, ahogy emberek a saját szavaikkal nehezítik meg helyzetüket – sokszor azért, mert nincs mellettük ügyvéd, aki azonnal tanácsot adna nekik. A hallgatás joga nem kibúvó, hanem garancia arra, hogy senkit ne lehessen pusztán saját, rosszul megfogalmazott mondatai alapján elítélni.

A társadalmi trend: minél kevesebbet tudunk, annál magabiztosabbak vagyunk

Érdekes összefüggés rajzolódik ki a kutatásból, miszerint minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál magabiztosabban állítja, hogy ismeri a jogait. Ezzel szemben a diplomások és a fővárosban élők inkább beismerik, hogy nincsenek felkészülve arra az esetre, hogy eljárnának velük szemben a hatóságok. Ez a hamis biztonságérzet különösen kockázatos, hiszen az elbizakodott letartoztatott könnyen elveszhet a jogi útvesztőkben.

Mit várunk az ügyvédtől?

A magyarok többsége egyetért abban, hogy egy tapasztalt ügyvéd kulcsfontosságú lehet egy tárgyalás kimenetelében. Tízből kilenc válaszadó szerint a védő személye meghatározhatja, hogy valakit elítélnek-e, vagy mennyire súlyos büntetést rónak ki rá. Érdekes módon az elvárások listájának élén a szakértelem és az érvelési készség áll, míg az empátia a legvégére került. A társadalom érti, hogy a büntetőeljárás nem az együttérzésről, hanem a hatékony védelemről szól.

Mit lehetne tenni?

A megoldás kulcsa az oktatás és a tájékoztatás. A kutatásban résztvevők is úgy gondolják, hogy a jogismeretet az iskolai tananyag részévé kellene tenni, már közép- vagy akár általános iskolában. Ahogyan a közlekedési szabályokkal, úgy az alapvető jogainkkal is tisztában kellene lennünk, hiszen mindennapi élethelyzetekről van szó. Nem szabad abba az illúzióba ringatnunk magunkat, hogy ez velünk úgysem történhet meg. A statisztikák és a bírósági ügyek száma azt mutatja, hogy sokkal többen kerülnek büntetőeljárás alá, mint gondolnánk.

Ezért mindannyiunk közös felelőssége, hogy a jogi alapok minél szélesebb körben ismertté váljanak. Ha az állampolgárok – legyenek akár munkavállalók, vállalkozók vagy vezetők – tisztában vannak a jogaikkal, az erősíti az intézmények iránti bizalmat és a társadalmi stabilitást. Ez pedig közvetlenül hozzájárulhat Magyarország versenyképességéhez.