Skoda: kultusztárgy a múltból

Beach party. A 80-as években senki nem gondolta, hogy egy Skoda S100-asból bő húsz év után kultusztárgy válhat. Ez történt Vaszilko Balázs Skodájával. Az autó kinézeténél csak a sztorija jobb. Egy barátja nem tudta, miről beszélnek a „százast” emlegetve, ezért egy újsághirdetésből azonosították a típust. Balázs aztán addig nézte a hirdetést, míg felhívta a tulajt, s megvette a 90 éves bácsitól a kocsit. Az átadáskor szinte sérülésmentes volt az autó, attól eltekintve, hogy az odaúton a bácsi fellökött egy biciklist, és meghorpadt a sárvédő. Még az 1975-ös merkúros számla és az eredeti szervizfüzet is megvan.

Egy évig állt az autó a garázsban, ezután kezdték a restaurálását. A kasztnit homokfúvatták, s néhány dolgot át is alakítottak. Így a dupla tűzfal egy részét kibontották, és merevítőrudakat szereltek a helyére. A C oszlopról leradírozták a szellőzőrácsot, viszont elöl kialakítottak egy nagyot, mivel oda került a hűtő

– az ötletet a 70-es évek gyári Skoda S100-as raliautói adták. A fényszóró VW Golf I-eshez készült, síküveges keresztmintával. Az öreg farmotoros eredeti okkersárga színét „horizontkék” váltotta.

A motort lecserélték. Átalakították a motorbölcsőt, így befért az 1,3 literes Felicia motor, amelyhez négyfokozatú váltót illesztettek. Átépült a futómű, feljavították a fékrendszert. Munka közben kiderült, hogy az autó sok alkatrésze csereszabatos a VW Bogáréval, így az ajtózárak, a gyújtásoszlop, sok futómű- és váltóalkatrész.

A belső két színű bőrkárpitot és pepita mintát kapott. Lecserélték a kilincseket és az ablakkurblikat, beszereltek egy hifirendszert, s bár az autó kifejezetten „showcarnak” hat, mégsem az. Balázs szívesen használja, nemrég Olaszországba ment vele nyaralni. n D. M.