A mellékhatás nem gyógyszerallergia

„A gyógyszerek szedését valóban kísérhetik bizonyos mellékhatások – mondja Baló J. Mátyás professzor, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász, allergológus orvosa. – A legismertebbek közé tartoznak az antibiotikumok szedését követően fellépő gyomor- és bélrendszeri panaszok.”

A mellékhatások lehetnek enyhék, de bizonyos esetekben komoly panaszok is jelentkezhetnek. Ismertek a gyógyszerkölcsönhatások következtében fellépő reakciók is, amelyek több

orvosság egyidejű szedésének

következtében jelentkezhetnek. Ezért fontos, hogy a krónikus betegséggel élők, a rendszeres gyógyszeres kezelésre szorulók minden esetben egyeztessenek kezelőorvosukkal, mielőtt új, addig nem szedett készítményt vennének be. A gyógyszer bevételének mikéntje is fontos lehet: bizonyos tablettákat éhgyomorra, másokat étkezés után vagy közben kell bevenni. Ugyanígy lényeges, hogy az előírtnál nagyobb mennyiségben ne szedjük a készítményeket, az altató, nyugtató hatású és a barbituráttartalmú gyógyszerek hosszú időn át tartó szedése pedig függőséget okozhat, de az abbahagyásuknak is fokozatosan kell megtörténnie.

Vannak „divatos” gyógykészítmények: a teljesítményfokozók, serkentők, alvássegítők és nyugtatók, de a szemcseppek is. Folyamatos használat mellett ezek is okozhatnak tüneteket. „Főként a vény nélkül kapható többszörös vitaminkészítmények, esetenként a homeopátiás szerek, antidepresszív és hangulatjavító kivonatok, de az altató és nyugtató hatású tabletták széles skálája is említhető a népszerű gyógykészítmények listáján – mondja Baló professzor. – A gyógyhatású szemcseppek pedig gyakran tartalmaznak tartósító anyagokat, amelyek szinte sűrűbben váltanak ki allergiát, mint a hatóanyaguk. Ráadásul a különféle készítmények ugyanazt az adalékot tartalmazhatják, ami maga után vonja a »mindenre allergiás vagyok« téves képzetét. Az allergiás tünetek többnyire az arcon, a szemek körül vagy az alkarokon, esetleg a hajlatokban jelentkeznek, vörös foltok vagy kínzó viszketés formájában.”

A problémát csak súlyosbítja, hogy ugyanaz az allergizáló hatóanyag tíz-húsz fantázianéven is forgalomba kerül, ezért hiába vált a beteg, a tünetek megmaradnak.

A gyógyszerkölcsönhatások súlyos tüneteket okozhatnak, ám azt kevesebben tartják számon, hogy ilyen jelenségek a pirulák és gyógyhatású készítmények, valamint a kávé, az energiaital vagy az alkohol együttes fogyasztása miatt is jelentkezhetnek.

„A kávéról például már Voltaire is megállapította, hogy biztosan méreg, de igen lassan öl – mondja Baló J. Mátyás. – A coffeinum natrium benzoicum hatóanyagú gyógyszerkészítmény sokáig szerepelt sürgősségi gyógyszereink között, ma már nem használjuk. A nátrium-benzoát ugyanakkor a szintén gyógyszerhatóanyag perubalzsammal és az ételekben adalékként jelen lévő szorbinsavval együtt a leggyakoribb kiváltója a csalánkiütések többségét kitevő kontakt urtikáriának, a viszkető bőrpírnak.”

A professzor szerint a túlzásba vitt napozás, szoláriumozás is gyakran vált ki fotoallergiás reakciókat gyógyszerek szedése esetén. Az alkohol rendszeres és mértéken felüli fogyasztása pedig a májártalom mellett közvetve megváltoztatja a gyógyszerek kiürülését és lebomlását.

„Ilyenkor a kiszámíthatatlan gyógyszerreakciók valószínűsége megnő – figyelmeztet a szakorvos. – Az energiaitalok taurint, koffeint, glukono-delta-laktont, (főként) B-vitaminokat és nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak. Alkohollal vagy koffeinnel történő együttes fogyasztásuk káros. A 24 óra alatt elfogyasztható mennyiségük két doboz. Az ezt meghaladó adag álmatlanságot, szédülést, fejfájást, hányást okozhat, de ezek nem allergiás hatások. A »dizájner (parti-) drogok« pedig önmagukban is életveszélyesek! Kimutathatóságuk viszont az akkreditált droglaborokban sajnos elmarad az előállítói lelemény mögött.”

Pollenallergia: a gyógyszer rátesz egy lapáttal?

A második generációs antihisztamin-készítmények nem hatolnak át a vér-agy gáton, ezért a régebbi, hasonló származékokhoz képest elméletileg nem okoznak álmosságot vagy a reflexidő megnyúlását. Ez azonban nem mindenkinél igazolódik be – mutat rá Baló J. Mátyás. „Egyes receptköteles készítmények éppen a nyugtató hatásuk miatt kedveltek. A gyógyszerek vagy azok színezőanyagai – igen ritkán, de – maguk is allergizálhatnak. Ennek kimutatása nehéz, hiszen a hazai nyári–kora őszi pollenszezonban a pollen-étel keresztreakciókra is gondolni kell, és ezek lényegesen gyakoribbak. A légúti panaszok súlyosbodásán kívül csalánkiütéssel, a laza bőr alatti szövetekre terjedő vizenyős duzzanattal járhatnak.”

llégzési nehézségek

lhányinger, hányás

lszékrekedés vagy hasmenés

lvérnyomáscsökkenés, fejfájás, szédülés, fülcsengés, homályos látás

lzavartság ás szokatlan

álmosság

* Ha ezeket észleli, forduljon orvoshoz.

Forrás: www.allergiakozpont.hu Hogyan vizsgálható? Gyógyszerallergia gyanúja esetén a diagnózis megállapítására több módszer áll rendelkezésre. A leggyakoribb a limfocita-transzformációs teszt. Ennek alapja az a tény, hogy a gyógyszerallergia a fehérvérsejtekhez – limfocitákhoz – köthető. Ezek emlékezetében rögzül, hogy mely gyógyszer ellen „kell” fellépniük. A vizsgálat során a pácienstől vett vérminta és a kérdéses hatóanyag aktiválódásának minőségét-mértékét mérik. Pozitív eredmény esetén a páciens nem szedheti az adott gyógyszert.

Egyes esetekben a beteg bőrén tesztelik a készítményeket. A hát bőrére egyesével felvitt gyógyszereket speciális ragtapasszal rögzítik. Az allergén felvitelének a helyén kialakuló bőrelváltozásból olvassák le az eredményt. Az említett módszer járóbeteg-rendelésnél nagy körültekintéssel alkalmazható, mert a tesztgyógyszerek életveszélyes reakciókat is kiválthatnak.-->