Putyinnak most fogyott el a türelme: úgy, ahogy van, kidobta a kukába az alaszkai béketervet, jókora darabot vájna ki Ukrajnából – „Döntsenek a fegyverek, éljétek túl, ahogy tudjátok!”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKremlhez közel álló forrásai alapján arról ír szerdán a Bloomberg, hogy Oroszország nem hajlandó visszaadni Ukrajnának egyes megszállt területeket a háború lezárásáról szóló megállapodás részeként, Moszkva azt tervezi, hogy azokat pufferzónaként megtartja. A lap forrásai arról beszéltek, hogy „Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy erőszakkal vegye át az ellenőrzést Ukrajna keleti donyecki régiója felett, és mostantól védelmi sávként tekint az orosz határ közelében fekvő Szumi és Harkiv megyékre."
A Bloomberg szerint a feszültséget orosz részről a 2025-ös alaszkai csúcson született megállapodások, vagy éppen azok elmaradása okozza, ugyanis Amerika és Oroszország máshogy értelmezte a „dealt". Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tavalyi találkozója hivatalosan eredménytelenül, tűzszüneti megállapodás nélkül zárult, emlékezetes, Moszkva mégis hónapokig azt hangoztatta, hogy az amerikai tárgyalópartnerek kompromisszumos javaslatait elfogadták.
Washington és Marco Rubio külügyminiszter ugyanakkor a mai napig határozottan tagadja, hogy bármilyen kötelező érvényű informális egyezség született volna.
Putyint ez hidegen hagyja, kiáll az orosz narratíva mellett: szerinte az alaszkai csúcstalálkozón Donald Trump elnökkel elért informális megállapodások végleg összeomlottak az Egyesült Államok egyre konfrontatívabb kijelentéseivel, az már csak hab a tortán, hogy Donald Trump támogatásáról biztosította azt a törvényjavaslatot, amely akár 100 százalékos védővámot vetne ki az orosz olaj és gáz öt legnagyobb külföldi vásárlójára.
Máshogy látják a felek a megállapodást - nem fekete, vagy fehér!
A nézetkülönbség abból fakad, hogy míg az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy a tavaly augusztusi csúcstalálkozón nem született megállapodás a háború lezárásáról Ukrajnában, a Kreml tisztviselői többször is kijelentették, hogy Putyin és Trump között létrejött úgynevezett „Anchorage szellemében” kötött megállapodás keretében számos kötelezettségvállalás született.
„Szóban az oroszok szerint elhangzott egy nem hivatalos amerikai javaslat. Ennek értelmében az oroszok megkapták volna a Donbászt, úgy, hogy az ukránok harc nélkül kivonultak volna a még nem elfoglalt részekről, cserébe viszont az oroszok lemondtak volna Herszon és Zaporizzsja megyék azon részeiről, amelyeket katonailag még nem szálltak meg" – magyarázza kérdésünkre Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a John Lukacs Intezet programvezetője. A szakember szerint az alaszkai deal alapján az oroszok emellett vállalták volna a kivonulást Harkiv, Szumi megyék elfoglalt határvidékéről és esetleg Mikolajiv megye általuk ellenőrzött, viszonylag kis kiterjedésű, de stratégiailag fontos területéről a Dnyeper torkolatánál, a Kinburn-félszigeten.
Kigyúrták magukat az ukránok, már ők diktálnának
Az oroszok ezt mindkét fél részéről kompromisszumos megoldásnak gondolták, ami a háború lezárását hozhatta volna. Trump a háborút „24 óra alatt” le akarta zárni a segélyek megvonásával való fenyegetőzéssel, rákényszerítve Kijevet, hogy üljön tárgyalóasztalhoz és tegyen területi engedményeket, de az jól látszott, hogy az USA Oroszországgal szőtt terveit nem beszélte át Kijevvel, hanem kész tények elé állította Volodimir Zelenszkijt – hívja fel a figyelmet Demkó Attila. Mint mondta, Trump akár sikerre is vihette volna a béketeremtő akcióját, de Ukrajna európai szövetségesei megakadályozták ebben, a háború sújtotta ország katonai helyzete ráadásul azóta javult, folyamatosan és nagy erőkkel támadja drónokkal Oroszországot.
Voltak kísérletek az USA részéről egy gyors, kompromisszumos béke tető alá hozására, ám az európai szövetségesek ellenállása, a kijevi vezetés határozottsága és a katonai realitások miatt az USA végül kénytelen volt kihátrálni ebből a tervből.
„Ukrajna folyamatos drón- és rakétatámadásai Oroszország területén indokolttá teszik pufferzóna kiszélesítését Kelet-Ukrajnában, és csökkentik az esélyét a béke megteremtésének, diplomáciai tárgyalások útján" – erről már a Kreml szóvivője beszélt egy sajtótájékoztatón nemrég a Moscow Times szerint. Dmitrij Peszkov úgy fogalmazott, „minél inkább fokozza a támadásokat Kijev, annál jobban kiterjesztjük az orosz biztonsági övezetet. Szerinte Donald Trump amerikai elnök azon állításai, miszerint az ukrán támadások az orosz olajfinomítók és infrastruktúra ellen segíthetnek a háború befejezésében teljesen tévesek és csak rontanak a helyzeten.
Demkó Attila szerint Oroszország katonai nyomással, a légitámadások és a donbászi offenzíva fokozásával és északi határmenti megyékben, így Csernyihiv és Szumi oblasztokban tett betörésekkel kényszerítené Ukrajnát egy számára előnytelen megállapodásra. „Amit most látunk, gyakorlatilag egy orosz fenyegetés: ha nincs megállapodás, akkor Ukrajnának még rosszabb lesz. Donbász maradékát erővel beveszik, plusz megtartják azokat a területeket, amik már részben az ő kezükön vannak Szumiban és Harkivban. Sőt, az is benne van, hogy tovább bővítik a meglévő pufferzónákat, és akár más határmenti megyékben is területeket foglalnak el" – közölte a szakember.
„Ez a lépés komoly fenyegetés és egyértelmű üzenet Ukrajnának"
Az orosz katonai vezetés nyílt célja egy olyan mélységi biztonsági sáv kialakítása Ukrajna területén belül, amely nehezíti, hogy az ukrán tüzérség és drónok elérjék az oroszországi városokat - bár ez utóbbiban pár 10 kilométer sokat nem segít. A szakember szerint a stratégiai cél az, hogy az orosz–ukrán határ mentén új szakaszokon is kialakítsanak ilyen pufferzónákat, így nehezítve meg a további Ukrajna felőli támadásokat. „Ez a lépés komoly fenyegetés és egyértelmű üzenet Ukrajnának, valamint az egész nyugati világnak, hogy lehet a vége rosszabb is"
Kérdés persze, hogy az oroszok képesek-e ezt teljes mértékben kivitelezni: tudnak-e Csernihiv megyében is újabb támadást indítani, Harkivben, Szumiban előre menni, illetve be tudják-e venni a teljes Donbászt?
– tette fel a kérdés Demkó Attila hozzátéve: az egész folyamat szorosan illeszkedik az elmúlt időszak eseményeibe.
Rámutatott 2014-ben, Viktor Janukovics elnök bukása után az oroszok úgy érezték, a Nyugat és az ukrán fél nem tartja be a megállapodásokat, ezért elfoglalták a Krímet, majd kirobbantották a donbászi konfliktust. A 2022-es teljes körű szárazföldi invázió megindításakor deklarált céljuk a Donbász teljes elfoglalása volt, ám a sikertelen isztambuli tárgyalások után Oroszország de jure annektálta Herszon és Zaporizzsja területeit is.
Az orosz narrativa szerint Ukrajna minden egyes tárgyalási körrel rosszabbul jár, mintha korábban megegyezett volna. A Minszki Egyezménynél kedvezőtlenebb volt az isztambuli tervezet, Ukrajna pozíciói folyamatosan romlanak - üzeni a Kreml. Kezdetben csak a Donbász elcsatolásáról volt szó, aztán bejött Zaporizzsja és Herszon, az orosz üzenet pedig most az: ha nem egyeztek meg, minden más területet is elvesztek, beleértve Szumi, Harkiv és akár Csernihiv megyék egy részét is, hívta fel lapunk figyelmét a szakértő, aki szerint az oroszok részről felmerül a kérdés: minek állapodnának meg, ha katonailag jobb megoldást is elérhetnek?
Ez egy tudatos tárgyalási technika és pszichológiai nyomásgyakorlás: az üzenet az, hogy a helyzet csak egyre rosszabb lesz.
„Döntsenek a fegyverek, ha nem akartatok megállapodni, megyek előre még egy évig, vagy másfélig, éljétek túl a telet, ahogy tudjátok" – Demkó Attila úgy véli, az elmúlt időszakban azért ennyire erősek az ukrán támadások, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök még a tél kezdete előtt fegyverszünetre kényszerüljön és a jelen frontvonalon érjen véget az évek óta húzódó orosz-ukrán konfliktus.
