A petefészek-daganat a hatodik leggyakoribb daganattípus és a hetedik leggyakoribb rákhalálozási ok is. Évente közel 230 ezer új esetet diagnosztizálnak, és 140 ezren vesztik az életüket világszerte. A Magyar Nemzeti Rákregiszter 2009-es adatai alapján 1331 új petefészek-daganatot kórisméztek hazánkban, évente több mint 600 nő hal meg ebben a betegségben.
Minél hamarabb fedezik fel és kezdik kezelni a petefészek-daganatot, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Az elsődleges kezelés a daganat lehetőség szerinti kiterjedt sebészi eltávolítása, ezt követően pedig a rákellenes gyógyszerek kombinációban történő alkalmazása (citosztatikus kemoterápia).
A klinikai vizsgálatok során felfigyeltek arra, hogy a petefészek daganatos elváltozása szoros összefüggést mutat egy VEGF (vascular endothelial growth factor) nevű növekedési faktor magas koncentrációban való megjelenésével. Ennek a fehérjének (VEGF) a nagy koncentrációjú jelenléte korrelál a betegség rosszabbodásával, a petefészekrák egyik tünetének, a hasi folyadékgyülemnek a kifejlődésével és a betegség rosszabb kimenetelével. Ezek alapján egyértelművé vált, hogy érdemes ebben a kórformában is kipróbálni a speciálisan az érintett fehérjét (VEGF) célzó biológiai terápiát.
Az elmúlt időszakban három, összesen több mint 3800 hölgy bevonásával végzett klinikai vizsgálat eredményei alapján kiderült, hogy az érújdonképződés-gátló gyógyszer hagyományos kemoterápiához való hozzáadása szignifikánsan megnöveli a betegség rosszabbodásáig eltelt időt. Az első vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a diagnózis után megkezdett hagyományos kemoterápiához adott célzott kezelés több mint egyharmadával (36 százalék) csökkenti a betegség progressziójának és a halálozásnak a kockázatát az előrehaladott petefészek-daganatban szenvedő betegek esetében. A vizsgálatok során észlelt nemkívánatos mellékhatások megegyeztek a már korábbi vizsgálatok során tapasztaltakkal. A második vizsgálat, melybe korai, nagy kockázatú és előrehaladott stádiumú petefészek-daganatban szenvedő betegeket vontak be, egyértelműen alátámasztotta az alapvizsgálatban igazolt hatásossági és biztonságossági eredményeket. A standard kemoterápiával kombinált érújdonképződés-gátló gyógyszer jelentősen, 31 százalékkal növelte a progressziómentes túlélés kockázatát.
Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság 2011 júniusában Chicagóban megrendezett kongresszusán publikálták az érképződésgátló gyógyszer platinaalapú kemoterápiával való kombinációjával történt újabb kedvező klinikai vizsgálati eredményeket a kiújuló petefészek-daganattal rendelkező betegek körében.
Ebbe a fázis III, randomizált, multicentrikus vizsgálatba platinakezelésre már korábban érzékenyen reagáló, kiújuló petefészek-daganatos betegeket vontak be. Az elsődleges elemzés szerint a progressziómentes túlélés kockázata jelentős mértékben, 62 százalékkal növekedett ebben az érképződést gátló kezelést kapó betegcsoportban, továbbá az átlagos túlélés is javuló tendenciát mutatott. A vizsgálatok során új,
a biztonságos használattal kapcsolatos intelmeket nem állapítottak meg, a nemkívánatos
mellékhatások pedig megegyeztek a már korábban tapasztaltakkal.
A daganatos elváltozások kifejlődése során az erek ahhoz kellenek, hogy a daganat növekedéséhez tápanyagot és oxigént szállítsanak a daganatba. A növekedéshez az új erek képződése elengedhetetlen. Ha a daganat elér egy bizonyos nagyságot (körülbelül egy színes gombostűfejnyi méretet), már fokozott oxigén- és tápanyagigénye miatt úgynevezett érnövekedési anyagokat termel, mely a daganat környezetében lévő ereket arra készteti, hogy új erek képződésével javítsák a daganat érellátását. A környező erek felszínén lévő antennák vagy más néven receptorok fogják be a daganat által termelt faktorok jeleit, melynek hatására az erek oldalágakat képeznek. A daganat érellátásának megszüntetésével a daganat tápanyag hiányában „éhezik”, majd sorvadni kezd, így a növekedése saját erek nélkül megáll.
Az érújdonképződés-gátló kezelés (célzott terápia) egyedi hatásmechanizmusa: a kemoterápia nemcsak a daganatos osztódó sejtekre hat, hanem a szervezet egyéb gyorsan osztódó sejtjeit is károsítja. Ezzel szemben a célzott biológiai terápiák csak a daganatos sejteken fejtik ki a hatásukat. Az érképződést gátló célzott kezelés döntően a daganatok érellátását gátolja, és így csökkenti a daganat méretét, biztosítva a betegség rosszabbodásáig eltelt időszaknak a meghosszabbítását, illetve egyes daganatoknál a hosszabb teljes túlélést. Az érképződésgátló kezelés egy korszerű, célzott onkológiai terápiát tesz lehetővé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.