– Milyen fő piaci tényezők határozták meg tavaly a hazai erőműtársaságok mozgásterét?
– Fontos mérföldkő volt a hazai erőműtársaságok életében a szervezett villamosenergia-piac (HUPX) elindulása, mivel így újabb értékesítési csatorna nyílt az áram értékesítésére. A földgázbázisú erőművek működését nagymértékben megnehezítette, hogy a nyugat-európai földgáz árához képest a hazai beszerzés ára lényegesen magasabbá vált.
– Melyek voltak a meghatározó szabályozási változások?
– Nagyerőműveknél a szabályozási környezet nem hozott lényegi változást. Azon kis-, illetve nagyerőművek esetén, melyek kapcsolt energiatermelést végeztek, és a termelésüket kötelező átvétel keretében értékesítették, 2011 elején a teljes szabályozási környezet átalakult. Ennek keretében az év közepén megszűnt a kötelező átvétel, így a termelt villamos energiát a szabadpiacon kell értékesíteniük.
– Milyen akadályai vannak az erőműpark korszerűsítésének, fiatalításának?
– Számos gazdasági és szabályozási tényezőt fel lehet sorolni, amely nehezíti új erőművek építését. A szabályozási környezetből kiemelendő a hosszú és igen bürokratikus engedélyeztetés, illetve a részletszabályok gyors és sokszor nem koherens változásai. A gazdasági okok közül az egyik legfontosabb a régiós viszonylatban igen magasnak mondható földgázár, de az ágazatra kivetett különadók is gondolkodásra sarkallják a befektetőket.
– Mennyire versenyképesek a hazai erőművek áramárai térségi összehasonlításban?
– A hazai erőművek, ezen belül is a földgáz tüzelőanyag-bázison működnek, a magas tüzelőanyagárak miatt csak minimális nyereséggel vagy sok esetben veszteséggel tudják a megtermelt villamos energiát értékesíteni. Ennek eredményeként főleg az újonnan épített erőművek működnek nehéz gazdasági körülmények között, ez azt eredményezi, hogy a befektetések megtérülési ideje nagyon hosszúra nyúlik. Ez pedig csökkenti a további új erőművek építésének, korszerűsítésének esélyeit.
