Lemorzsolódhat a kukoricapiac

Jó évet zárnak a világ második számú exportőrének számító magyar csemegekukorica-előállítók az idén, jövőre azonban a kereslet mérséklődése várható. A gyártók az agrárhatékonyságban rejlő tartalékokkal próbálnak előnyre szert tenni.

2011.10.24. 18:59 | Szerző: Braunmüller Lajos

A mirelit-csemegekukorica első számú exportőrének számító Amerikában, és a konzervek kivitelében első Thaiföldön is csökkent a világpiacra eladható mennyiség, elsősorban a két ország kedvezőtlen időjárása miatt. A világon mindkét szegmensben második exportőrnek számító Magyarország tehát komoly keresletnövekedést tudott kielégíteni az idén, ráadásul az exportpozícióknak a gyenge forint is jót tett. Jövőre azonban a hirtelen jött felfutás mérséklődni fog, és a belső fogyasztás visszaesésére is számítani lehet. Az ágazati szereplők az alapanyag árában látnak tartalékokat.

A válság hatására centralizálódott a termelői kör, amelytől vásárolunk – utalt a beszállítói hatékonyság fókuszba kerülésére egy nemrégiben tartott sajtóeseményen Gáspár József. A Bonduelle hazai agronómiai igazgatója hozzátette: ezzel együtt is 2011-ben az előző évihez képest nőtt az a termőterület, ahol a cég számára beszállított növényeket termesztették. Gáspár elmondta: a Bonduelle a partnerek kiválasztásában alapvetően szektorsemleges, de elsődlegesen a nagyobb termelők, a tészek, vagy nagyobb agrárvállalkozások közül kerülnek ki a beszállítóik. A minimális terület egy partner esetében 50, a legnagyobb termőterület 450 hektár körül alakul. A cég egyik fő profilja Magyarországon a csemegekukorica előállítása, ezt több mint 8 ezer hektárról szállítják be – tette hozzá Gáspár.

A folyamatos alapanyag-ellátás érdekében a cég biztosítja a szerződéses partnereinek a vetőmagot, ha kell a vetőgépet is, emellett előfinanszírozással, öntözéssel is segít, valamint maga gondoskodik a beszállításról is. A társaság számára az növekedése jelent további lehetőséget. A Bonduelle ennek érdekében felvásárolta az orosz Cecab csoport üzletrészeit, hogy a keleti piac felé nyisson, 2009-től fogva pedig már Kanadában terjeszkedik.

„Csak az alapanyag-felvásárlásban vannak költséghatékonysági tartalékok, más pontokon nem tud az iparág javítani eredményességén” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Losó József. A Mirsa Zrt. vezérigazgatója kiemelte: „a emelkedése miatt a bérköltségen nem tudnak spórolni, és az iparág az energiaköltségeit sem tudja lejjebb szorítani. Technológiai fejlesztéssel sem lehet előbbre jutni, hiszen a magyar szereplők mindegyike már most is világszínvonalú üzemekkel dolgozik. A konzervdobozok ára sem szorítható lejjebb, három nagy gyártó mellett nincs árverseny ezen a piacon, így csak az agrárium hatékonyságán keresztül csökkenthetők a kiadások. A hazai viszonyok között egy hektáron 12, de akár 22 tonna csemegekukorica termelhető, vagyis a szórás rendkívül nagy” – tette hozzá a vezérigazgató.

A termelők által megszabott árak azonban tudnak még kellemetlen perceket okozni a feldolgozóiparnak. „Idén az időjárás kifejezetten kedvező volt, ám a gyártók mégis kénytelenek voltak árat emelni. Ennek oka, hogy a hagyományos gabonafélék és olajnövények kedvező áruk miatt vonzóbbá váltak a termelők számára, mint a költségesebben termelhető és betakarítható zöldségfélék, így a vetésterület csökkenése nyomán az alapanyag több termény esetében 40-50 százalékkal drágult tavalyhoz képest – mondta el Losó.

A jövő évre a Mirsa vezérigazgatója az exportlehetőségek és a belső kereslet egyidejű mérséklődését látja. „Jövőre nem lesz Amerikában kevés a termés, és Thaiföldön sincs minden évben áradás. A belső fogyasztás pedig talán még a jelenleginél is alacsonyabb lesz. Így a jelenlegi termelési szint mellett könnyen egy túltermelésbe futhatunk bele. Én most nem biztatnék senkit termelésnövelésre, vagy beruházásra” – tette hozzá Losó József.

Marad a kanadai kvóta

Elsősorban az erős magyar lobbi hatására került vissza a szenzitív termékek listájára a csemegekukorica az Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) folytatott tárgyalásain, így valószínűleg kvótával és védővámokkal akadályozza meg a közösség, hogy számottevő mennyiségű kanadai áru kerüljön a területére – tudta meg a Világgazdaság. Erre azért volt szükség, mert félő volt, hogy a fagyasztott áruban nagy termelőnek számító USA kanadai viszonteladókon keresztül exportál Európába.