„Csődbe jut a BKV, ha a kormány nem ad pénzt azonnal” – a mostani alkalom legalább a harmadik volt Tarlós István tavalyi megválasztása óta, amikor a főpolgármester kimondta ezeket a szavakat. Az pedig az állami költségvetésen és Budapest jogköreinek szabályozásán múlik, hányszor kell még újra hallani a súlyos szavakat. A jelen nem sok jót ígér.
Az ötmilliárd forintos gyorssegély, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós múlt heti tárgyalása után, a hétvégén utaltak el a BKV-nak, csak a tűzoltásra lehet elég. Csak az több, mint a duplájába kerülne ennek az összegnek, hogy az idei évet különösebb problémák nélkül túlélje a közlekedési cég. Egy hónapja járt le egy 5 milliárdos hitelkeret, hamarosan pedig egy újabb 6 milliárdos visszafizetése válik esedékessé. Ez pedig még mindig semmi ahhoz képest, ami 2012-ben várhat a BKV-ra: a 77 milliárdos adósságállomány közel felét el kell kezdeni törleszteni jövőre.
Nem véletlen tehát, hogy Tarlós István úgy jellemezte a helyzetet: a zuhanó repülőgépnek néhány száz méter megtételére elegendő üzemanyagot adtak. A kormány ugyan a nyáron még ígéretet tett arra, hogy konszolidálják a BKV adósságát, eddig csupán egyszeri, néhány milliárdos tételeket csepegtettek a Városházára. Előbb 2010 novemberében küldték el azt a 7,5 milliárd forintot, amelyet még Bajnai Gordon ígért meg miniszterelnökként, a tavasszal pedig három részletben 29 milliárd forint átutalását vállalták.
A hosszú távú megoldás az lehetne, ha a Főpolgármesteri Hivatal juthatna saját bevételekhez. Tarlós István gyakran hangoztatott kérése az, hogy vezethessék be a városban a dugódíjat és a közlekedési adót. Így ugyan a budapesti autósok többet adóznának, de az ebből érkező pénzt a tömegközlekedésre fordítanák.
Rendkívül nagy az állam felelőssége a BKV helyzetének rendezésében – mondta el lapunk kérdésére Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. Az állam többször a saját és az szabályait sem tartja be, amikor előír kötelezettségeket a BKV-nak, viszont a finanszírozásukat nem biztosítják. A normatív támogatás összegét még 2006-ban határozták meg, ez akkor elegendő volt, ám azóta nem követte az inflációt.
Márpedig ez csak a gázolaj árának változása miatt is megoldhatatlan helyzet elé állítja a céget. További problémát jelent Dorner szerint, hogy az állami árkiegészítés kevés. Ez az az összeg, amennyivel kipótolná az állam az ingyenes, illetve a kedvezményes bérleteket, a fővárosnak például minden 65 év feletti közlekedéséhez havonta közel 7000 forinttal kell beszállnia. A magyar kormányok nem ismerték és nem ismerik el, hogy Budapest a közlekedésben országos feladatokat lát el, szívesen utazna mindenki BKV-val, de fizetni senki nem hajlandó érte – fogalmazott a VEKE elnöke. A KSH legfrissebb, épp hétfőn publikált adatai szerint például a magyarországi buszközlekedés 49 százaléka Budapesten történik, a teljes országos személyszállításban pedig a 70 százalékot is meghaladhatja a főváros aránya, mégis, Budapesten kívül csupán az agglomeráció 3-4 települése száll be a BKV finanszírozásába.
A főváros azonban miközben a saját bevételek növelésére kér lehetőséget, azzal az eséllyel, amely most is megvan, nem él. A holnapi közgyűlés dönthet a 2012-es jegy- és bérletárakról, ezek pedig nem emelkednének. Dorner Lajos úgy becsli, hogy nagyjából 3 milliárd forint kiesést okozhat a BKV-nak az, ha a jegyárak nem változnak 2012-ben. Ebből mintegy 2 milliárdot az indokol, a további 1 milliárdot pedig az áfa megemelése. A probléma mégis összetett a VEKE-elnök szerint, mert a jegyárak már eljutottak a legtöbb budapesti fizetőképességének határára. Vannak még olyan elemei a cég működésének, amelyeken lehet spórolni, mint például az energiahatékonyság vagy a létszám, de Dorner szerint ezek néhány milliárdos tételek, önmagukban nem oldanak meg semmit.
Szűkülhetnek a főváros jogkörei
„Ha jó formában vagyok, azt mondom, csacskaság, ha rosszban, azt mondom, nagy marhaság” – jellemezte Lázár János Fidesz-frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján azt az elképzelést, amely Budapestet megyének nyilvánítaná és gyakorlatilag huszonhárom önálló várossá tagolná szét. Kósa Lajos Fidesz-alelnök is cáfolta, hogy létezne ilyen javaslat. Tarlós István korábban azt mondta az önkormányzati törvényhez beadott fideszes módosító javaslatról, hogy az ellehetetlenítené a főváros működését.Abban szinte teljes az egyetértés, hogy a kormányzati döntéseket előkészítők közt már eldöntött tény: a kerületek a jövőben jóval erősebbek lesznek a Városházánál. Az azonban nem biztos, hogy a tömegközlekedés átkerülne kerületi kézbe. A hasonló feladatok és beruházások olyan nagy méretűek, és akkora koordinációt igényelnének, hogy önállóan nem érné meg egyetlen kerületnek sem fenntartani.
Abban szinte teljes az egyetértés, hogy a kormányzati döntéseket előkészítők közt már eldöntött tény: a kerületek a jövőben jóval erősebbek lesznek a Városházánál. Az azonban nem biztos, hogy a tömegközlekedés átkerülne kerületi kézbe. A hasonló feladatok és beruházások olyan nagy méretűek, és akkora koordinációt igényelnének, hogy önállóan nem érné meg egyetlen kerületnek sem fenntartani. -->
