Állami kézbe került a Rába
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Jól járt az a mintegy ezer magánszemély, aki a hétfőn zárult egy hónapos felvásárlási időszakban élt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részvényenként 815 forintos vételi ajánlatával, hiszen szerdán a hír bejelentéséig 740 forinton forgott a papír, majd villámgyorsan lezuhant 733 forint alá, és zárásra is csak 741-ig korrigált. Igaz, csupán néhány ezer darabbal kereskedtek a tegnapi napon.
Az állami felvásárlást követően 22,1 százalékra csökkent a közkézhányad, amelynek további sorsáról még nem tudni. Polacsek Csaba, az MNV társasági portfólióért felelős főigazgatója egy hete ugyanis azt mondta lapunknak, hogy a Rába Holding 75 százalékának állami tulajdonba kerülése esetén megfontolják, érdemes-e a céget tőzsdén tartani. A tegnapi sajtótájékoztatón pedig kijelentette: később döntenek arról, hogy kivezetik-e a Rábát a tőzsdéről. Addig sem nagyon várhatnak csodát azok a papírjaikhoz ragaszkodó magánszemélyek, akik 2000-ben vagy 2007-ben több mint kétezer forintot adtak a járműipari holding részvényéért, hiszen ebben a tulajdoni helyzetben aztán végképp nem várható olyan vevő jelentkezése, akinek nagyarányú vásárlásai felhajtanák az árfolyamot.
„A felvásárlást az állami vagyon gyarapításának szándéka és az állami vagyongazdálkodás hatékonyságának növelése indokolta” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Fónagy János, hozzáfűzve: az a kormány célja, hogy a Rába által eddig elért eredményekre és a megkezdett programokra támaszkodva erősítse, támogassa a cégcsoport működését új piacok szerzésében, a fejlesztésekben, a munkahelyek megtartásában és bővítésében. Ezért rövidesen áttekintik a cég jövő évre vonatkozó üzleti tervét.
A teljes pakett ára 8,1 milliárd forint, ugyanakkor az állami részesedés 73,84 százalékra történő emelése csak 6,3 milliárd forintnyi államháztartáson kívül kerülő összeget jelent, mivel a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása folyamán már korábban 1,8 milliárd forint értékű részvény volt az államadósság-kezelő tulajdonában. A 6,3 milliárdot az MNV abból 13,4 milliárd forintból fizeti ki, amit nyáron kapott a kormányzati tartalékból, ahova a megmaradó pénz vissza is tér.
Az MNV akkor fizeti ki eladóinak a papírok vételárát, ha 2–4 hónapon belül megkapja a versenyhatósági engedélyt az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságától.
Az MNV és leányvállalatai, valamint a Rába és leányvállalatai összesített, 2010. évre vonatkozó árbevételi adatai alapján a tranzakció engedélyezésére a magyar, az osztrák és a német versenyhatóság rendelkezik hatáskörrel. Ha három vagy annál több tagállam versenyhatósága is rendelkezik hatáskörrel, kérelmezhető az ügy
áttétele az Európai Bizottsághoz, ezért a vagyonkezelő előzetesen kezdeményezte az Európai Bizottság erre vonatkozó eljárását.
