Hiába magas a foglalkoztatás, egyre többen ragadnak meg a munkanélküliségben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúniusban 4 millió 646 ezer foglalkoztatottat és 214 ezer munkanélkülit mért a Központi Statisztikai Hivatal, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. A részletesebb, háromhavi adatok ennél árnyaltabb képet adnak: az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 50 ezerrel csökkent a dolgozók száma, miközben a tartósan állást keresők aránya érezhetően emelkedett.
A havi adatok modellbecslésen alapulnak, ezért a munkaerőpiac szerkezetéről a 2026. április–júniusi időszak átlaga árul el többet. Ebben a három hónapban 4 millió 633 ezer 15–74 éves ember dolgozott, 28 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH ugyanakkor jelezte, hogy ez az eltérés még a mintavételi hibahatáron belül maradt, vagyis önmagában nem bizonyít egyértelmű, statisztikailag biztos visszaesést.
Az elsődleges munkaerőpiacon látszik a gyengülés
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 439 ezren dolgoztak, 50 ezerrel kevesebben az előző év azonos időszakánál. Közfoglalkoztatásban 70 ezren vettek részt, a külföldön dolgozók száma pedig 124 ezer volt. Ez azt jelenti, hogy a teljes foglalkoztatotti létszámot továbbra is érdemben növelik azok, akik nem a hazai verseny- és közszférában helyezkedtek el.
A nemek között is eltérően alakult a helyzet:
- a foglalkoztatott férfiak száma lényegében változatlanul 2 millió 473 ezer fő volt,
- a nőké viszont 29 ezerrel, 2 millió 160 ezerre mérséklődött.
A KSH ezt a különbséget szintén a mintavételi hibahatáron belülinek minősítette, mégis figyelemre méltó, hogy a teljes létszámcsökkenés szinte kizárólag a nőknél jelent meg.
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 75 százalékon maradt, vagyis lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A férfiaknál 79,1, a nőknél 70,7 százalékos arányt mértek. A stabil ráta és a csökkenő foglalkoztatotti létszám nem ellentmondás: a munkaképes korú népesség is fogy, így kevesebb dolgozó mellett is változatlan maradhat a foglalkoztatás aránya.
Egyre többen keresnek több mint egy éve munkát
Az április–júniusi időszakban átlagosan 218 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 4,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg. A férfiaknál 4,1, a nőknél 4,9 százalékos mutatót mért a statisztikai hivatal. A létszámnál kedvezőtlenebb jelzés a munkakeresés időtartamának változása. Egy állás megtalálása átlagosan 12,5 hónapot vett igénybe, a munkanélküliek 35,3 százaléka pedig már több mint egy éve keresett munkát.
A tartósan állástalanok aránya egy év alatt 3,6 százalékponttal emelkedett.
Ezzel párhuzamosan a gyorsan elhelyezkedők aránya csökkent. A munkanélküliek 36,7 százaléka keresett három hónapnál rövidebb ideje állást, ami 4,6 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. A négy–tizenegy hónapja munkát keresők aránya 28 százalékra nőtt.
Az adminisztratív nyilvántartás ugyanakkor kedvezőbb képet mutatott: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál június végén 211 ezer álláskereső szerepelt, 3,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez nem mond feltétlenül ellent a KSH felmérésének, mert a két adat eltérő módszerrel és eltérő csoportot mér: nem minden munkanélküli regisztrál álláskeresőként, és a nyilvántartottak között is lehetnek olyanok, akik a statisztikai meghatározás szerint nem számítanak munkanélkülinek.
A júniusi számok alapján a magyar munkaerőpiac továbbra is magas foglalkoztatási szint mellett működik, de az elsődleges munkaerőpiac létszámvesztése és a hosszú ideje munkát keresők növekvő aránya már gyengébb vállalati munkaerő-keresletre utalhat. A következő hónapok adatai mutatják majd meg, hogy átmeneti megtorpanásról vagy tartósabb lehűlésről van-e szó.
