Jelentős bérkülönbségek a mezőgazdaságban – kiderült melyik vármegye Magyarország agrárközpontja

A megyei adatok összesítése alapján a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak száma 2026 első negyedévében megközelítette a 85,8 ezret, ami mintegy 1,4 százalékos csökkenésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék – 2026. I. negyedév című kiadványában szereplő adatok egyszerre mutatják meg a magyar mezőgazdaság erejét és sérülékenységét.

Az agrárberuházások értéke közel 77,9 milliárd forint volt, folyó áron mintegy 9,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezzel szemben az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás megyei székhelyű vállalkozásainak termelési értéke – a Nógrádra nem közölt adat nélkül – meghaladta az 1431 milliárd forintot, és összességében körülbelül 3,6 százalékkal emelkedett. 

A mezőgazdaság vármegyei mutatói alapján Hajdú-Bihar maradt az agrárközpont

A mezőgazdaság legnagyobb foglalkoztatója Hajdú-Bihar volt, ahol 8 644-en dolgoztak az ágazatban. Bács-Kiskun 7 945, Békés pedig 6 996 alkalmazottal követte. Ez a három vármegye együtt a mezőgazdasági alkalmazottak több mint 27 százalékát adta.

A KSH adatai szerint, a létszám ugyanakkor a legtöbb vármegyében csökkent. A legnagyobb visszaesést Zala vármegyében mérte a KSH, ahol 8,3 százalékkal dolgoztak kevesebben az ágazatban, mint egy évvel korábban. Hevesben 5,2, Jász-Nagykun-Szolnokban 3,6 százalékos volt a csökkenés. Érdemi növekedést csak Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban mértek, egyaránt 1,5 százalékosat.

A mezőgazdasági bruttó átlagkereset valamennyi vármegyében emelkedett. 

A különbség a két szélső érték között megközelítette a 167 ezer forintot.

A magas nógrádi és komárom-esztergomi kereseti adatot azonban érdemes óvatosan értelmezni: ezekben a vármegyékben viszonylag kevesen dolgoznak a mezőgazdaságban, így néhány nagyobb, magasabb bért fizető vállalkozás erősebben befolyásolhatja az átlagot.

Visszaestek az agrárberuházások

Az első negyedév legnagyobb mezőgazdasági beruházási értékét Hajdú-Biharban regisztrálták: az ágazat gazdasági szervezetei 8,9 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre. Szabolcs-Szatmár-Beregben 7 milliárd, Békésben 6,1 milliárd, Győr-Moson-Sopronban 5,8 milliárd forint volt a beruházások értéke.

A lista ugyanakkor elfedi az eltérő tendenciákat. Győr-Moson-Sopronban 40,3, Bács-Kiskunban 26, Pest vármegyében 19,5 százalékkal csökkentek a beruházások. Zalában a visszaesés meghaladta a 61 százalékot.

Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplénben 25,6, Vasban 18,9, Baranyában 16,4, Szabolcs-Szatmár-Beregben 14,8 százalékos növekedést mértek. A keleti és délkeleti agrárvármegyék egy része tehát továbbra is fejlesztett, az országos kép azonban már a beruházási kedv gyengülésére utal.

Az élelmiszeripar stabilizálta az ágazatot

Az élelmiszeripari termelés legnagyobb értékét Budapesthez kötötte a KSH, 305,4 milliárd forinttal. Ez azonban székhely szerinti adat, ezért nem kizárólag a fővárosban fizikailag előállított termékek értékét mutatja: több országos élelmiszeripari társaság központja Budapesten található.

A mezőgazdasági termeléshez szorosabban kapcsolódó vármegyék közül 

• Bács-Kiskunban 166,5 milliárd forint, 
• Pest vármegyében 165,3 milliárd forintos 
• Szabolcs-Szatmár-Beregben 105,3 milliárd, 
• Csongrád-Csanádban 96 milliárd forint volt a termelési érték.

A leggyorsabb növekedést Zalában mérte a KSH, 18,1 százalékkal, de alacsony, 17 milliárd forintos bázis mellett.

 Veszprémben 14,5, Békésben 12,1, Hevesben 10,3 százalékkal nőtt a kibocsátás. Tolnában viszont 13,5, Somogyban 8,1, Győr-Moson-Sopronban 5,1 százalékos visszaesés következett be.

Az adatok egyik tanulsága, hogy a mezőgazdasági alapanyag-termelés súlya nem automatikusan jár együtt erős helyi feldolgozóiparral. Hajdú-Bihar például az agrárfoglalkoztatásban, az állattenyésztésben és a beruházásokban is vezető helyen áll, élelmiszeripari termelési értéke azonban jóval elmarad Bács-Kiskun, Pest vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg mutatójától.

Búzából több, kukoricából sokkal kevesebb termett

A KSH 2025-ös növénytermesztési adatai alapján a vármegyékben összesen 5,79 millió tonna búzát takarítottak be, közel 10 százalékkal többet az előző évinél. A legnagyobb termelő Békés volt 501 ezer tonnával, majd Jász-Nagykun-Szolnok következett 484 ezer, Bács-Kiskun pedig 452 ezer tonnával.

A kukorica helyzete ezzel élesen ellentétesen alakult. Az országos termés 3,87 millió tonnára esett, ami megközelítőleg 27 százalékos visszaesés. Békésben a kukoricatermés az előző évi mennyiség mindössze 38 százalékára, Hevesben és Nógrádban körülbelül 44 százalékára, Pest vármegyében pedig a felére zuhant.

A legnagyobb kukoricatermést Szabolcs-Szatmár-Beregben takarították be, 501 ezer tonnát. Hajdú-Bihar 393 ezer, Somogy 311 ezer tonnával követte. Vas volt az egyetlen vármegye, ahol a termés érdemben, több mint 11 százalékkal meghaladta a 2024-es szintet.

Napraforgóból összesen 1,72 millió tonna termett, mintegy 4,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. Jász-Nagykun-Szolnok 213 ezer, Békés 195 ezer, Hajdú-Bihar 169 ezer tonnával állt az első három helyen.

Az állattenyésztés súlypontja is keletre tolódik

A 2025. december 1-jei állományadatok szerint Hajdú-Bihar mindhárom legfontosabb nagyállatfajnál az első helyen állt. A vármegyében 109,9 ezer szarvasmarhát, 423,1 ezer sertést és 166,2 ezer juhot tartottak.

A sertésállomány Baranyában is meghaladta a 322 ezret, Bács-Kiskunban pedig megközelítette a 276 ezret. A juhászat Bács-Kiskunban és Szabolcs-Szatmár-Beregben volt még meghatározó, 119,8, illetve 109,2 ezer állattal.

A baromfiágazat területi koncentrációja még erősebb: Szabolcs-Szatmár-Beregben 8,1 millió tyúkot tartottak, ami az országos állomány csaknem egynegyede. Bács-Kiskunban 3,7 millió, Hajdú-Biharban 2,9 millió volt az állomány.