A felújítások húzhatják a piacot

A tavalyinál jobb évre számíthatnak az idén az építőipari vállalkozások, legalábbis azok, amelyek ipari projektekre specializálódtak. Kismértékben, de határozottan nőtt ugyanis az érdeklődés az új építésű ipari beruházások, üzemcsarnokok iránt – állítja a PEM Építőipari Kft. – az osztrák PEM Buildings hazai leányvállalata – ügyvezetője. Kleinheincz Magdolna szerint a kereslet már az múlt év végén is élénkülni látszott, és ez a tendencia az év első két hetében is egyértelmű. Mint mondta, a keresletnövekedés mértékét pontosan megbecsülni ma még nem lehet, mert a projektek jellemzően ajánlati stádiumban vannak, de nagyjából öt–nyolc százalék közé tehető. Az induló beruházások megrendelője és az érdeklődők többsége jellemzően külföldi tulajdonú cég.

A szakértők az élénkülő érdeklődést részben annak tulajdonítják, hogy a korábbiakhoz képest enyhültek az acélszerkezetes építményekre vonatkozó tűzvédelmi előírások.

Ennek köszönhetően mintegy öt százalékkal csökkent az ilyen technológiával készülő épületek ára. „A korábbi, indokolatlanul szigorú magyar szabályozás enyhítése révén sok esetben nem lesz már szükség az acélszerkezeteken speciális hővédő festékek alkalmazására, így az acél abszolút versenyképes lesz a betonszerkezettel szemben” - jelentette ki Kleinheincz Magdolna. „Bár a jogszabályi változások hatása csak fokozatosan lesz érezhető, mindenképpen az ágazat élénkülését szolgálja, hiszen acélcsarnokokból gyorsabban és rugalmasabban lehet építkezni, mint a nehéz betonelemekből” – tette hozzá.

Az épületfelújítási kedv további erősödésére is számítanak a szakértők, akik szerint ez a szegmens nagyban segítheti az építőipart a recesszió túlélésében. Már a tavalyi tapasztalatok is azt mutatták, hogy jelentős mértékben növekedett az energiamegtakarítást eredményező korszerűsítések aránya. Az idén tovább erősödik ez a tendencia, elsősorban az ingatlan eladásakor, illetve bérbeadásakor kötelezővé tett energiatanúsítvány miatt.

„A január elsején életbe lépett új kötelezettséggel mind az eladó fél, mind a vevők jól járnak. Kevesen tudják, hogy egy átlagos, 1970-ben épült családi ház energiaigénye évente 250 kWh/négyzetméter, ami olyan, mintha az autónk 20 liter üzemanyagot fogyasztana 100 kilométeren, pedig ez viszonylag kis beruházással gyorsan a felére, harmadára csökkenthető” – hangsúlyozta Tibor Dávid, a Masterplast Group vezérigazgatója. „Megfelelő vastagságú hőszigeteléssel akár az ingatlan energiaköltségének 25-33 százaléka is megtakarítható, így viszonylag gyors megtérülésről beszélhetünk. Egy a mai szabályozás szerint épített épület éves fogyasztása 96-100 kWh négyzetméterenként, ez – maradva az autós hasonlatnál – 6-8 literes üzemanyag-fogyasztásnak felel meg. Ugyanakkor egy alacsony energiafogyasztású épület egy év alatt 55, egy passzívház pedig alig 15 kWh-t fogyaszt négyzetméterenként, ami annyi, mintha autónkba 3, illetve 1,5 liter üzemanyagot tankolnánk 100 kilométerenként. A felújítás eredményeként nő az épület komfortfokozata, jelentősen csökken a rezsiköltség, a korszerűsítés miatt pedig egyértelműen növekszik az ingatlan értéke is” – mondta az építőipari szigetelőanyag-gyártó és -forgalmazó vállalat vezetője.

A társaság felmérése szerint tavaly átlagosan 9 százalékkal (0,6 centiméterrel) nőtt a homlokzati hőszigetelések vastagsága hazánkban. Az így elért 7,0 centiméteres átlaggal a régióban Magyarország második helyen áll Ausztria mögött, ahol 2011-ben már 14,5 cm-re nőtt a homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága.