Dugódíj, közlekedési adó? - Durva lépésekkel mentenék a BKV-t
A mintegy 130 milliárdos költségvetésű BKV csődje a főváros vezetésének számítása szerint 183 milliárd forintos szinte azonnali kárt okozna az államnak, Budapestnek pedig 337-342 milliárdosat. Ez az az összeg, amelyet az EU felé kellene visszafizetni a 4-es metró támogatásából, a közvetett kár azonban sokkal súlyosabb lenne. A közlekedési cég hiánya körülbelül 67 milliárd forint, ezt kell sürgősen csökkenteni.
A legújabb problémát az okozza, hogy a parlament gyakorlatilag zárolta a BKV támogatását. A költségvetés ugyanis 32 milliárd forintot ad a fővárosi tömegközlekedésre, ám azzal a kitétellel, hogy ezt csak akkor kaphatja meg Budapest, ha hosszú távú koncepciót mutat be a hatékonyabb működésről, és azt a kormány el is fogadja. Ez utóbbi félmondat váltja ki a nagy kritikákat, így ugyanis megjelenik a veszély, hogy a szakmai síkról a politikaira tereljék át a közlekedés ügyét. A küzdelem most már valóban ott is zajlik: Tarlós azt javasolja a közgyűlésnek, hogy változatlan formában küldjék el azt a koncepciót, amelyet lassan egy éve már megküldtek, ám eddig következmények nélkül maradt.
A koncepció két fő elemből áll: bevételnövelésből, valamint egységesítésből. Bevezetnék a dugódíjat és a helyi közlekedési adót, ezekből 20-30, illetve 10 milliárdos éves bevételt remélnek. Egyégesítenék a parkolást, központosítanák a gépjárműadót, hogy azt a főváros kapja a kerületek helyett, megnyirbálnák a kedvezményrendszert, és bevezetnék az elektronikus jegyeket is.
A koncepció „elvileg megtehető” lépésekről is végez számításokat: a díjemelés és a járatcsökkentés sem elképzelhetetlen.
Ha nem változtatnak a jegyek és a bérletek árain, 66,8 milliárd forint bevételt terveznek ebből 2012-re. A legszerényebb terv 4,13 százalékos emeléssel számol, a legnagyobb drágulás 11,16 százalék lehet, így 560 millió és 1,09 milliárd forint közti lehet a bevételnövekedés. Változhatnak a kedvezmények is: a terv vizsgálná a diák- és a nyugdíjaskedvezmények megszüntetését is.
A járatcsökkentés kevésbé valószínű ötlet.
A koncepció végigveszi, hogy az igazán hatékony megtakarítást hogyan lehetne így elérni, ám teljesen irracionális és a városvezetők számára is vállalhatatlan eredmény jött ki, például a buszok kétharmadának kivonása a forgalomból, vagy épp a csúcsidőn kívüli teljes leállás. Az egyenletes, 10 százalékos teljesítménycsökkentéssel 6,2, 30 százalékossal 18,6 milliárdos spórolás lehet, ám a bevételkiesés ennek akár a felét is elviheti.
Számvevőszék: szabálytalan a forrásmegosztás
Több szabálytalanságra és pontatlanságra hívta fel a figyelmet a főváros és a kerületek közti forrásmegosztásban az Állami Számvevőszék hétfőn publikált jelentése. A források nem olyan arányban kerültek a különböző önkormányzatokhoz, ahogy azt az ÁSZ javasolta, a főváros így 379 millióval többet kapott. Szabálytalan volt az is, hogy az idegenforgalmi bevételeket a főváros és az öszszes kerület között osztották meg, pedig ez azokat a kerületeket nem illetné meg, amelyek úgy döntöttek, hogy bevezetik a saját idegenforgalmi adót. Ezenkívül több, külön-külön apró, ám együtt nagyobb összegeket jelentő számítási hibát is találtak a számvevők.
- a korábbi koncepciót újra elküldeni a kormánynak
- a BKV csak az állami segítség nélküli bevételig vállaljon kötelezettségeket
- kilencmilliárdos kölcsön a banki törlesztőrészlet visszafizetésére
- hatmilliárd a BKV-nak a 2012-es fővárosi költségvetésből
- 15 százalékos zárolás több fővárosi intézménynél
- a jegyáremelés és a kedvezménymegszüntetés hatásvizsgálata
- BKV szolgáltatási szerződésének hatékonyabb megújítása májustól
- racionalizálás Budapesti életkép egy korábi sztrájk idejéből, buszok nélkül. Bármi megtörténhet -->
