A 2011. végén lezajlott felmérésben 1050 regisztrált mérlegképes könyvelő válaszolt anonim módon a feltett kérdésekre. Az eredmények rámutatnak, hogy a válaszadó könyvelők szerint a vállalkozások által elszámolt költségek 18 százaléka vélhetően nem a vállalkozás érdekében merül fel, azaz jogszabályellenesen csökkenti az adóalapot. Ugyanakkor a megkérdezett könyvelők átlagosan a számlák 14 százaléka esetében konkrét tudomással bírnak azok fiktív jellegéről.
„Nagyon fontos kérdésről van szó. A könyvelőnek ezekre az esetekre előre fel kell készülnie, mégpedig írásos formában. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a könyvelt cég gazdasági döntéseinek meghozataláért, illetve azok tartalmáért a könyvelő nem vállal felelősséget. Továbbá, ha pénzmosás gyanújára utaló jeleket is észlel, akkor köteles a könyvelő bejelentést tenni” – mutatott rá Sallai Csilla, a Könyvelőiroda-vezetők Klubjának vezetője.
„Fiktív számlák befogadása a vállalkozás részéről adócsalásnak minősül, illetve okirat-hamisításnak. Amennyiben a kiállított számlák is nagy összegűek és fiktívek, akkor már számlagyárról is beszélhetünk” - mondta Gál István László PhD, a PTE Büntetőjogi Tanszékének adjunktusa. „A pénzmosásgyanús, szokatlan körülményeket a könyvelőknek jogszabályi kötelezettsége bejelenteni a NAV-nak. Ezzel sokan a mai napig nincsenek tisztában. Immár négy éve jogszabály írja elő, hogy pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos továbbképzésen kell részt venni a könyvelőirodák, adótanácsadó irodák és a könyvvizsgáló irodák dolgozóinak is. Nem érdemes kockáztatni, hiszen ilyen képzés már online módon is elérhető” – tette hozzá.
A jogszabályi bejelentési kötelezettség várhatóan 2-3 éven belül kibővül, nemcsak a pénzmosásgyanús, hanem az adócsalásgyanús (fiktív számlák elszámolása) esetében is kötelezettséget írhat majd elő a szabályozás a pénzügyi-számviteli szakma számára. Addig is nem árt előre kiokosodni ez ügyben, hiszen már a weben keresztül is elvégezhetők a pénzmosással kapcsolatos képzések – fogalmaznak a szakértők.
