Közlekedési projektek veszélyben
A kohéziós források felfüggesztése a Brüsszel által már jóváhagyott közlekedési nagyprojekteket, így a négyes metró vagy az M43-as autópálya építésének finanszírozását nem érinti, azonban a bizottság áldására váró beruházások sorsát befolyásolhatja. „Utóbbiak közé többek között a budapesti 1-es és 3-as villamos vonalának rekonstrukciója és meghosszabbítása, a Budapest–Esztergom és a Szajol–Püspökladány vasútvonal fejlesztése, illetve a váci vasútállomás átépítése tartozik” – mondta el lapunknak Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. A fővárosi villamosprojekt tervezett 37,7 milliárd forintos büdzséjéből mintegy 33 milliárd érkezne a Kohéziós Alapból, míg a vasúti projektek közül a Szajol–Püspökladány vonal közel 162, a Budapest–Esztergom vonal 60, Vác állomás átépítésének 21,3 milliárdos beruházásából 85 százalékot biztosítana a kohéziós forrás.
Utóbbi projektek veszélybe kerülését abból a szempontból tartja különösen aggasztónak Dorner Lajos, hogy tavaly ősszel a kormány már így is több közlekedési beruházási terv jegeléséről döntött a megvalósításra váró nagyprojektek listájának módosításakor. A lépésre az uniós pénzek kifizetésének gyorsítását célzó – még az Európai Bizottság végső jóváhagyására váró – forrásátcsoportosítás keretében került sor, amelyben a kormány 163 milliárdot helyezett át a közlekedésfejlesztési projekteket gondozó operatív programból (KÖZOP) a Környezet és energia operatív programba (KEOP). A kormány azzal indokolta az átcsoportosítást, hogy a jellemzően nagy infrastrukturális beruházásokat jelentő KÖZOP-projektek hosszú átfutású idejűek, így igen magas a kockázata annak, hogy a programra elkülönített forrást az ország nem tudja lekötni a jelenlegi hétéves uniós költségvetési időszak végéig, 2013-ig.
A VEKE elnöke szerint a projektlista módosításával olyan, amúgy azonnal indítható, már előkészített közlekedési beruházások megvalósítása került veszélybe, mint az elővárosi P+R parkolók projektje, a Nyugati pályaudvar vágánycsoport-rekonstrukciója vagy a Nyugati pályaudvar–Veresegyház–Vác elővárosi vasútvonal fejlesztése, amelyeknél könnyedén fel lehetne használni az uniós forrásokat az előírt határidőig.
Az esetleges jövő évi forrásbefagyasztás miatt a Margit híd már befejezett felújításánál is felmerülhet a pénzügyi veszteség lehetősége, ugyanis a 24 milliárdos projekt finanszírozását még nem hagyta teljes mértékben jóvá Brüsszel, miután bizonyos elemek kifizetését, amely mintegy hatmilliárdos tételt jelent, korábban a 2013-as keret terhére irányozták elő – mondta el lapunknak Kőrösi Koppány, a Körics Euroconsulting fejlesztési tanácsadó cég ügyvezető igazgatója.
A közlekedési projektekkel szemben a Kohéziós Alap által finanszírozott másik nagy területet, a környezetvédelmi beruházásokat a támogatások felfüggesztése nem érintené. „Ennek az az oka, hogy a 2013-ban várható, a környezetvédelmet érintő fejlesztésekre az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja a forrásokat, a Kohéziós Alapban már nem különítettek el támogatási összeget erre a területre” – emelte ki Kőrösi Koppány.
A fejlesztési szakértő egyben arra is felhívta a figyelmet, az esetleges zárolás alapvetően nem érintené a kkv-kat, ugyanis a számukra kiírt gazdaságfejlesztési pályázatokat nem a Kohéziós Alapból finanszírozzák. A források felfüggesztése közvetett módon azonban kihathat a kkv-kra, miután a közlekedési nagyprojektek megvalósításában akár közvetlenül, akár alvállalkozóként részt vehetnek, így ezen vállalkozásokat komoly bevételkiesés fenyegeti, ha a beruházások elmaradnának a forrásbefagyasztás miatt.
A hétéves keret öt százalékát érintené a zárolás
„Bár a Brüsszel által felfüggesztésre javasolt 140 milliárd forint önmagában igen nagy összegnek számít, azonban a jelenlegi, 2007–13 közötti uniós költségvetési időszak egészét tekintve csupán közel öt százalékát teszi ki annak a 2800 milliárdos keretnek, amely hazánk rendelkezésére áll a hétéves periódusban a Kohéziós Alapból” – mondta el lapunknak Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a javasolt ötszázalékos megvonás csak akkor válna reális veszteséggé az ország számára, ha a befogadott pályázatokkal elérnénk a keret 95 százalékos lekötését, ami uniós szinten is ritkaságszámba megy. A BNP Paribas elemzőinek számításai szerint ha Magyarország valóban elesne a 140 milliárdos forrástól, az 2013–14-ben, kumulatív alapon 0,85 százalékpontnyi GDP-növekedési mínuszt jelentene, a befagyasztás elkerüléséhez szükséges pótlólagos költségvetési kiigazítások ugyanakkor a 2012–14 közötti időszakban is legfeljebb 0,25 százalékpontnyi növekedési veszteséggel járnának.
