E nyersanyagok között ritka földfémek is szerepelnek, amelyek a Kínával támadt kereskedelmi vita központjában szerepelnek - mutat rá Reuters. A brit hírügynökség jelentése szerint Nurszultan Nazarbajev kazah elnök berlini látogatása során német cégek ötven szerződést kötöttek hárommilliárd euró értékben. Az egyik szerződés értelmében, amely a Siemens és a kazah vasúttársaság között jött létre, a német konszern korszerűsíti a kazahsztáni vasúthálózatot.
A német cégek már tavaly is hangsúlyozták, hogy a kínai exportkorlátozások miatt nehezen jutnak hozzá a többek között az autóiparban és a zöld technológiában használt ritka földfémekhez. Kínában található a ritka földfém-kincs 90 százaléka, az iparvállalatok pedig megpróbálják a fennmaradó, más országokban található készletet kiaknázni.
A Nyezaviszimaja Gazeta című moszkvai lap szerint a kazah fél meghívására a német partnerek együttműködése a kohászatra, a vegyiparra, gyógyszeriparra, a gépiparra, a gépgyártásra és a közlekedésre is kiterjed. "Ezen együttműködés eredményeként a kazah fél új, csúcstechnológiai gyártóhelyekhez jut, ez lehetőséget teremt a kazah gazdaságnak arra nézve, hogy leküzdje a nyersanyagipartól való függőségét.
Angela Merkel közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy támogatja az EU és Kazahsztán közötti partnerség létrehozását is. A kancellár ugyanakkor hozzátette, hogy a kazah fél beleegyezett abba, hogy vizsgálóbizottság derítse fel a tavaly decemberben egy kazah városban lezajló összecsapásokat a tüntetők és a rohamrendőrség között. Mint mondta, a német politika mindig értékalapú, ezért nem csak gazdasági érdekekről, de demokratikus elvekről is tárgyalnak. A múlt hónapban tartott választásokat követően most először jutottak be ellenzéki pártok a kazah alsóházba, de a valódi ellenzék továbbra is ismeretlen fogalom a nemzetközi megfigyelők szerint. A 16,7 millió lakosú, muszlim többségű ország számára az elemzők szerint az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy Nazarbajevnek nincs utóda.
