„A három torony által termelt villamos energiát az érvényes támogatási rendszer keretében a Mavir Zrt. veszi át 2018-ig, természetesen a szabályozás által meghatározott áron.
Ezt követően beillesztjük a szélparkot saját, jórészt gázmotorokat tartalmazó mérlegkörünkbe. (A mérlegkör egy virtuális kontó, mely egy szabályozási zónán belül tetszőleges számú betáplálási és elvételi pontból áll. Egy mérlegkörön belül a villamosenergia-beszerzésnek és -leadásnak egyensúlyban kell lennie – a szerk.) Ezen belül az Alteónál körülbelül 25 százalékos lesz a szélkapacitások aránya, a többi a földgázas, illetve a megújulós gázmotoroké.
E portfóliónkkal szélcsend idején is megtermelhetjük a majdani szerződésünk alapján szállítandó villamos energiát, vagyis képesek leszünk a folyamatos termelésre” – válaszolt a Világgazdaságnak ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója. A szélpark áramát az Alteo 2018 után is zöldáramként kívánja értékesíteni. A társaság áramtermelő kapacitásainak összessége, azaz a 2018 utáni mérlegkör elemei addig persze még bővülhetnek, hiszen az Alteo máris további akvizíciókról, illetve a megújuló energiatermelők támogatására vonatkozó szabályozás (ME- TÁR) hiányában, egyelőre főként külföldön zöldmezős beruházásokról tárgyal a megújuló (szél-, nap- és biogáz)-szektorban.
Az e célra használható forrásait nyilvános részvénykibocsátással szeretné növelni az Alteo, mely a múlt év végén és az idén együtt már mintegy egymilliárd forintért adott el vállalati kötvényt. A tegnapi ügylet egyik ösztönzője az volt, hogy a gazdasági válság miatt csökkent a széltornyok ára is. A válság előtt 1 megawattnyi, szárazföldi, új szélenergia-hasznosító kapacitást 2,2–2,3 millió euróért lehetett Európában megvenni, most 1,6–2,0 millió euróért, de a kétéves létesítmények ára már legfeljebb 1,8 millió euró. Az Alteo 3-4 éves tornyokat vett, amelyek várhatóan még legalább 20 évig működnek problémamentesen.
A másik ösztönző az volt, hogy a széltornyoknak csak a létesítésük drága, az üzemeltetés már viszonylag olcsó. „A szélerőmű fix költsége a projektek megtérülését követően gyakorlatilag nulla” – mondta ifj. Chikán Attila. Az akvizíció a hazai megújuló energetika történetének egyik legnagyobb tranzakciója. Az ezt megelőző hazai szélparkvásárlást az MVM hajtotta végre három éve, amikor megvásárolta a 23 megawatt kapacitású Hungarowind társaságot. A hazai beépített szélkapacitások összesen mintegy 330 megawattnyit tesznek ki, ezt – ifj. Chikán Attila szerint – az évtized végéig érdemes lenne megkétszerezni.
Terv van, intézkedés nincs
A megújuló energiahordozók felhasználására vonatkozó nemzeti cselekvési terv (NCST) 740 megawattnyira teszi azt az áramtermelő szélenergia-kapacitást, amelyet a hazai villamosenergia-hálózat összesen be tud fogadni. Magyarország 2020-ra 14,26 százalékra kívánja növelni áramtermelésén belül a megújulók arányát az Európai Parlament által előírt, legalább 13 százalék helyett, az eddigi, tényleges intézkedések alapján azonban ez nehezen lesz teljesíthető. Késik a megújuló energiahordozók új támogatási rendszerének bevezetése, 2006 óta nem adtak ki új, szélerőmű-létesítési engedélyt, és híre sincs annak, mikor írják ki újra a két éve eredményhirdetés nélkül zárt, 420 megawattra kiírt pályázatot. 2010-ben a Magyar Energia Hivatal adatai alapján az országban termelt áram 1,43 százalékát adta az összesen 108 széltoronyunk. Európában tavaly 21,4 százalékkal 94 ezer megawattra nőtt a szélenergia-kapacitások nagysága. A listavezető Németország, mögötte Spanyolország áll.
