Dollármilliárdos kalózkárok

Világszerte 63,4 milliárd dolláros kárt okozott a szoftvergyártóknak 2011-ben a kalózkodás – derül ki a Business Software Alliance (BSA) idén immár kilencedik alkalommal megjelenő, a kalózkodás globális helyzetét vizsgáló éves tanulmányából. Mindez azt jelenti, hogy tavaly tovább bővült az illegális szoftverpiac, méghozzá majd 8 százalékkal, egy esztendővel korábban ugyanis még csak 58,8 milliárdos kárt becsült a szervezet. Az idei adat nem meglepő módon a tavalyi után újabb rekordnak számít, pedig néhány éve még úgy festett, hogy csökkenhet a kalózkodás, 2008-ról 2009-re ugyanis enyhe csökkenést mért a BSA. Az elmúlt öt évben ugyanakkor harmadával ugrott meg a kalózszoftverek okozta kár, a kiadvány első, 2003-as megjelenése óta pedig több mint duplájára emelkedett az ilyen programok globális értéke.

A BSA ezúttal is a világ PC-piacának 82 százalékát lefedő 33 országban végezte a vizsgálatot, amelybe összesen 15 ezer számítógép-tulajdonost vontak be. A tanulmány szerint a tíz megkérdezettből mindössze négy nyilatkozott úgy, hogy soha nem használ kalózszoftvert, míg 26 százalék ritkán, 17 százalék rendszeresen, 14 százalék pedig szinte mindig illegálisan szerzi be számítógépes programjait. A szervezet ezekből az adatokból 42 százalékosra becsülte a kalózkodás globális mértékét, ami megegyezik az egy esztendővel korábbival, de 4 százalékponttal magasabb az öt évvel ezelőttinél.

Nem meglepő módon a kalózkodás különösen a feltörekvő országokban ölt ijesztő méreteket. Bár a legnagyobb kárt az Egyesült Államokban okozták a szoftvercégeknek, az USA 9,7 milliárdja már alig haladja meg a kínai értéket, ráadásul miközben a tengerentúlon majd 42 milliárdot költenek legális programokra, addig a világ legnépesebb országában mindössze 2,6 milliárdot.

A BSA által külön kezelt régiók közül egyébként Kelet-Közép-Európában a legmagasabb a kalózkodás aránya: itt háromból két programot illegálisan szerez be a felhasználó, miközben Észak-Amerikában 19, Nyugat-Európában 32, Ázsiában 60 százalékos volt ez a mutató, de még a közel-keleti és afrikai, valamint a latin-amerikai országokban is kedvezőbb a kép. Az egyes államok kzül a legmagasabb rátával a grúzok „büszkélkedhetnek”, de a FÁK térség szinte összes államában magas a kalóz-programok aránya: 80 százalék fölött van a mutató többek közt Ukrajnában és Fehéroroszországban is.

Magyarország régiós összevetésben kifejezetten jól áll, hazánkban ugyanis mindössze 42 százalékra becsülte a kalózkodás mértékét a BSA. Ennél alacsonyabb rátát Kelet-Közép-Európában csak Szlovákiában (40 százalék) és Csehországban (35 százalék) regisztráltak. Más kérdés, hogy az okozott kár mértéke itthon emelkedett 2011-ben, s így tavaly már 143 millió dollárra (bő 33 milliárd forintra) rúgott. Ennél magasabb összeget eddig mindössze egyszer, 2008-ban mértek, tavaly azonban majd 10 százalékkal alacsonyabb volt értékben az illegális szoftverpiac, az első jelentés idején pedig a 100 millió dollárt sem érte el.