Kapu Tibor óta nem izgult ennyire Magyarország és a világ: embert küld a Holdra a NASA, indítják az Artemis II-t – élő videó
Az Egyesült Államok emberes Hold-programjának következő kulcsfontosságú állomásához érkezett: a Artemis II. indítása 2026 tavaszán ismét a mélyűri repülések korszakát nyitja meg. A küldetés nemcsak technológiai próbatétel, hanem politikai és gazdasági szempontból is meghatározó, hiszen ez lesz az első alkalom 1972 óta, hogy emberek elhagyják a Föld közvetlen környezetét, és a Hold felé utaznak. Ha minden jól megy, magyar idő szerint 0 óra 24 perckor begyújtják a rakétákat és megindulnak a Hold felé.
Az Artemis II. a NASA Artemis-programjának második repülése, és az első olyan küldetés a sorozatban, melyen már űrhajósok is részt vesznek. A program hosszabb távú célja, hogy tartós emberi jelenlétet alakítson ki a Holdon, illetve megalapozza a későbbi Mars-missziókat. A küldetés során négyfős legénység utazik az Orion fedélzetén, melyet a Space Launch System (SLS) juttat a világűrbe.
A repülés nem tartalmaz holdraszállást, az űrhajó a Hold megkerülését követően tér vissza a Földre, a teljes misszió időtartama várhatóan mintegy tíz nap lesz.
A küldetés elsődleges célja a rendszerek éles körülmények közötti tesztelése: az Orion életfenntartó berendezései, navigációs megoldásai, valamint az űrhajósok munkakörnyezete most kerül először valódi mélyűri környezetben kipróbálásra.
Mi történik a most és mi jön utána?
Az indítás több fázisra bontható, melyek mindegyike kritikus a küldetés sikeréhez:
- Start Floridából – a rakéta a Kennedy Űrközpont indítóállásáról emelkedik fel;
- Föld körüli pálya – az Orion ideiglenesen parkolópályára áll;
- Transzlunáris gyorsítás – a hajtóművek a Hold felé irányítják az űrhajót;
- Holdkerülés – az űrhajó gravitációs manőverrel megkerüli a Holdat;
- Visszatérés a Földre – nagy sebességű légköri belépéssel.
Ez a pálya úgynevezett „free return trajectory”, vagyis ha probléma adódik, az űrhajó automatikusan visszatérhet a Földhöz.
A mostani küldetés közvetlen előkészítője a Artemis III missziónak, melynek célja már az emberes holdraszállás. Nem mellesleg ez lehet az első alkalom, hogy nő és nem fehér bőrű űrhajós lép a Hold felszínére. Az Artemis II. sikere tehát nemcsak egy technológiai mérföldkő, hanem a következő évtized űrstratégiájának egyik sarokpontja. A mostani repülés eredményei közvetlenül meghatározzák, hogy milyen ütemben és milyen kockázatok mellett folytatódhat az emberiség visszatérése a Holdra.
A fél világ összefog az Artemis miatt
Az Artemis-program mögött jelentős ipari együttműködés áll. A Boeing az SLS fővállalkozója, míg a Lockheed Martin az Orion kapszulát fejleszti. A program költségei az elmúlt években jelentősen emelkedtek. Egyes becslések szerint egyetlen Artemis-indítás költsége több milliárd dollár (több ezer milliárd forint) nagyságrendű, ami komoly vitákat váltott ki az Egyesült Államokban a költséghatékonyságról. Ugyanakkor a program több tízezer munkahelyet támogat, és kulcsszerepet játszik az amerikai űripar versenyképességének fenntartásában.
Az Artemis nem kizárólag amerikai projekt.
Az Európai Űrügynökség például az Orion szervizmodulját biztosítja,
míg több partnerország – köztük Japán és Kanada – is részt vesz különböző technológiai fejlesztésekben. A programhoz kapcsolódik az úgynevezett Artemis-egyezmény is, mely az űrkutatás szabályozására és a nemzetközi együttműködés kereteire tesz javaslatot.
Soha ne volt ilyen élénk az űrverseny, mint idén
Az elmúlt időszakban a globális űrverseny fókusza egyre inkább a megbízható technológiai háttér és a fenntartható finanszírozás irányába tolódott, miközben a korábban várt 2026-os holdra szállás időzítése reálisan későbbre csúszott. A NASA programjának menetrendjét elsősorban a kritikus rendszerek véglegesítése és a biztonsági követelmények szigorodása alakítja, ami az Apollo-korszakhoz képest jóval óvatosabb megközelítést tükröz. A leszállóegység fejlesztése körül kialakult bizonytalanság különösen érzékeny pont, mivel
- a SpaceX Starship-alapú megoldásának megbízhatóságát még bizonyítani kell,
- miközben a Blue Origin hosszabb távon alternatívát kínálhat.
Ezzel párhuzamosan Kína saját, lépcsőzetes program mentén halad, amelyben a robotikus küldetések készítik elő a 2030 körülre tervezett emberes landolást, részben orosz együttműködéssel. A jelenlegi helyzet alapján a következő évek nem egyetlen látványos fordulatról, hanem több szereplő párhuzamos, fokozatos előrelépéséről szólnak a holdi jelenlét kiépítésében.
