Kapu Tibor óta nem izgult ennyire Magyarország és a világ: embert küld a Holdra a NASA, indítják az Artemis II-t – élő videó
Az Egyesült Államok emberes holdprogramjának következő kulcsfontosságú állomásához érkezett: az Artemis II. indítása 2026 tavaszán ismét a mélyűri repülések korszakát nyitja meg. A küldetés nemcsak technológiai próbatétel, hanem politikai és gazdasági szempontból is meghatározó, hiszen ez lesz az első alkalom 1972 óta, hogy emberek elhagyják a Föld közvetlen környezetét, és a Hold felé utaznak. Ha minden jól megy, magyar idő szerint 0 óra 24 perckor begyújtják a rakétákat, és megindulnak a Hold felé.
Az Artemis II. a NASA Artemis-programjának második repülése, és az első olyan küldetés a sorozatban, melyen már űrhajósok is részt vesznek. A program hosszabb távú célja, hogy tartós emberi jelenlétet alakítson ki a Holdon, illetve megalapozza a későbbi Mars-missziókat. A küldetés során négyfős legénység utazik az Orion fedélzetén, melyet a Space Launch System (SLS) juttat a világűrbe.
A repülés nem tartalmaz holdra szállást, az űrhajó a Hold megkerülését követően tér vissza a Földre, a teljes misszió időtartama várhatóan mintegy tíz nap lesz.
A küldetés elsődleges célja a rendszerek éles körülmények közötti tesztelése: az Orion életfenntartó berendezései, navigációs megoldásai, valamint az űrhajósok munkakörnyezete most kerül először valódi mélyűri környezetben kipróbálásra.
Mi történik most, és mi jön utána?
Az indítás több fázisra bontható, melyek mindegyike kritikus a küldetés sikeréhez:
- Start Floridából – a rakéta a Kennedy Űrközpont indítóállásáról emelkedik fel;
- Föld körüli pálya – az Orion ideiglenesen parkolópályára áll;
- Transzlunáris gyorsítás – a hajtóművek a Hold felé irányítják az űrhajót;
- Holdkerülés – az űrhajó gravitációs manőverrel megkerüli a Holdat;
- Visszatérés a Földre – nagy sebességű légköri belépéssel.
Ez a pálya úgynevezett „free return trajectory”, vagyis ha probléma adódik, az űrhajó automatikusan visszatérhet a Földhöz.
A mostani küldetés közvetlen előkészítője az Artemis III. missziónak, melynek célja már az emberes holdra szállás. Nem mellesleg ez lehet az első alkalom, hogy nő és nem fehér bőrű űrhajós lép a Hold felszínére. Az Artemis II. sikere tehát nemcsak egy technológiai mérföldkő, hanem a következő évtized űrstratégiájának egyik sarokpontja. A mostani repülés eredményei közvetlenül meghatározzák, hogy milyen ütemben és milyen kockázatok mellett folytatódhat az emberiség visszatérése a Holdra.
A fél világ összefog az Artemis miatt
Az Artemis-program mögött jelentős ipari együttműködés áll. A Boeing az SLS fővállalkozója, míg a Lockheed Martin az Orion kapszulát fejleszti. A program költségei az elmúlt években jelentősen emelkedtek. Egyes becslések szerint egyetlen Artemis-indítás költsége több milliárd dollár (több ezermilliárd forint) nagyságrendű, ami komoly vitákat váltott ki az Egyesült Államokban a költséghatékonyságról. Ugyanakkor a program több tízezer munkahelyet támogat, és kulcsszerepet játszik az amerikai űripar versenyképességének fenntartásában.
Az Artemis nem kizárólag amerikai projekt.
Az Európai Űrügynökség például az Orion szervizmodulját biztosítja,
míg több partnerország – köztük Japán és Kanada – is részt vesz különböző technológiai fejlesztésekben. A programhoz kapcsolódik az úgynevezett Artemis-egyezmény is, mely az űrkutatás szabályozására és a nemzetközi együttműködés kereteire tesz javaslatot.
Soha nem volt ilyen élénk az űrverseny, mint idén
Az elmúlt időszakban a globális űrverseny fókusza egyre inkább a megbízható technológiai háttér és a fenntartható finanszírozás irányába tolódott, miközben a korábban várt 2026-os holdra szállás időzítése reálisan későbbre csúszott. A NASA programjának menetrendjét elsősorban a kritikus rendszerek véglegesítése és a biztonsági követelmények szigorodása alakítja, ami az Apollo-korszakhoz képest jóval óvatosabb megközelítést tükröz. A leszállóegység fejlesztése körül kialakult bizonytalanság különösen érzékeny pont, mivel
- a SpaceX Starship-alapú megoldásának megbízhatóságát még bizonyítani kell,
- miközben a Blue Origin hosszabb távon alternatívát kínálhat.
Ezzel párhuzamosan Kína saját, lépcsőzetes program mentén halad, amelyben a robotikus küldetések készítik elő a 2030 körülre tervezett emberes landolást, részben orosz együttműködéssel. A jelenlegi helyzet alapján a következő évek nem egyetlen látványos fordulatról, hanem több szereplő párhuzamos, fokozatos előrelépéséről szólnak a holdi jelenlét kiépítésében.
