Győztek az orvosok: nincs teljes anyagi felelősség a műhibákért
Bár az új Munkatörvénykönyve szerint júliustól súlyos gondatlanság esetén a munkavállalónak a munkáltatót ért teljes kárt meg kell térítenie, az egészségügyiektől csak legfeljebb négyhavi munkabért vonnának le. Már ha a súlyos gondatlan károkozás „egészségügyi tevékenység” során történt, és károsultja a beteg. Vagyis egyértelműen a műhibaügyekre vonatkozna.
Mégis, azt jelentené, hogy még hatályba sem lépett az új Munka Törvénykönyve, az egészségügyben dolgozókra máris nem vonatkozna teljes egészében. „Ez lenne az egyetlen kivételezett szakma, és ennek a részrehajlásnak semmilyen jogi indoka nincs” – mondta lapunknak Simon Tamás. A műhibaperes ügyvéd, biztosítási szakjogász hozzátette: bár valóban nehéz a súlyos gondatlanság, mint jogi kategória megítélése az egészségügyi kártérítési ügyeknél, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne alakulhatna ki a kérdésben egy bírói gyakorlat.
A szakértő egy másik anomáliára is felhívta a figyelmet. E szerint a jelenleg hatályos jogszabályok alapján legfeljebb a dolgozó egyhavi átlagkeresetének ötven százalékára tarthat igényt súlyos gondatlanság esetén kártérítés címén a munkáltató. Ezt az összeget a helyi kollektív szerződés maximum hat havi átlagkeresetre emelheti. Csakhogy ez utóbbi szabály is enyhül: a kormány által javasolt változat szerint „csak az alkalmazott egészségügyi dolgozó javára” lehet eltérni a kollektív szerződésben az általános szabálytól.
Ha a parlament a jövő héten elfogadja az egészségügyieket mentesítő paragrafusokat is tartalmazó úgynevezett „egészségügyi salátatörvényt”, úgy miként most, a jövőben is csak a szándékos károkozás esetén lehet majd a megítélt kártérítést teljes mértékben behajtani a munkavállalón.
