Fürdőtúra a határ mentén
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAhol Erkel Ferenc pihent. Gyula békebeli, az Orosházához tartozó Gyopárosfürdő valóságos kisváros, a hagymatikumos Makó pedig makoveczes.
Azt még a nagy magyar Alföld mélyén is tudják, hogy lehet ugyan jó a homoki bor, de azért a szekszárdinak nincs párja. Ezért – no meg a Tolna megyéhez fűződő rokoni kapcsolat révén – kínálja Orosházán a Ravasz tanya tulajdonosa a kiváló szekszárdi bort, a Mészáros Borház borát a vendégeknek.
A nemrég lezajlott SpaTour – Fürdőtúra a határ mentén elnevezésű program állomása Gyula volt. Ez a település kétségkívül nagy eséllyel pályázhatna az ország legrendezettebb, legnyugodtabb városa címére: szó se róla, a turistát nemcsak az egyedülálló módon sík vidéken található vár nyűgözi le, hanem az a békebeli hangulat, mely legutoljára talán az Osztrák–Magyar Monarchia háború előtti éveiben lehetett általános a birodalom megannyi fürdővárosában. Gyula ebből az időből maradt ránk mint relikvia, ma is számos látogatót vonz, elkerülve a turisztika erőltetett iparosításával járó buktatókat. A helyi várfürdő jobbára a gyógyulni vágyók, az ízületeikkel bajlódó nyugdíjasok Mekkája. A parkban kultúrtörténeti nevezetesség az a mezei juhar, melynek árnyékában egykoron a Himnusz zeneszerzője, a település szülötte, Erkel Ferenc komponálta több darabját is.
Gyula időtlen idilljéhez képest Orosháza, illetve fürdője pezsgő élményszerűségével kíván hódítani. Ennek a törekvésnek képezi különleges földből erőt merítő részét a már említett Ravasz tanya, ahol Csizmadia Sándor tanyagazda látja vendégül a betérőket kolbászos, csípős slambuccal, bodzaszörppel, tepertős pogácsával és az országos hírnévvel rendelkező szekszárdi Mészáros-borral.
Orosházának pedig az a Gyopárosfürdő a saját helyőrsége, mely várost alkot a városban. Hiszen fentről, egy kilátóból alátekintve megkapó látvány tárul fel: medencék érnek medencéket, nyitottak, fedettek, meleg vízzel, hideg vízzel, ha kell, gyógyhatással, csúszdával és csúszda nélkül, de még egy vízibicikliket ringató tavacska is színesíti az összképet.
A Maros partján, erdei környezetben található Kalandpark ugyancsak Makó egyik különlegességének számít. Mint ilyen, alapvetően a fiatalabb korosztály érdeklődésére építhet nagy biztonsággal. Valójában nekik találták ki azt a drótkötélpályát, melyre rákapcsolódva az erre fogékonyak átsuhanhatnak a Maros zöldes vize felett.
Makót is érdemes fentről, de lentről is megcsodálni, a jelképnek számító Hagymatikum esetében nem is éri csalódás a látogatót. Makovecz Imre műve messzire látszóan utal a település fő terményére, s a tartalom és forma egysége iránti elismerés csak növekedhet, ha beljebb kerülünk a különleges küllemű épület kapuján. A falakon belüli fürdőrész kétségkívül európai szintet képes produkálni, bár úgy tűnik, ezt egyelőre a magyar vendégeken kívül a román látogatók ismerték fel. Ám borítékolható, a nyugatiak – már ha még többen erre járnának – az összképet tekintve ugyanúgy nem csalódnának, mint a közép- vagy kelet-európaiak.
