Lecsapott az AI-vihar a Wall Streetre: több száz milliárd dollár égett el órák alatt a techóriásokból – vége a befektetői vak bizalomnak

A Wall Streetet több mint három éve hajtó mesterségesintelligencia-láz csütörtökön látványos bizalmi próbába ütközött. A hét legnagyobb amerikai technológiai vállalatot követő Bloomberg Magnificent Seven index a kereskedés közepére 4,8 százalékot zuhant, amivel mintegy 767 milliárd dollár, hozzávetőleg 244 800 milliárd forint tűnt el a cégek együttes piaci értékéből. A csoport május végi csúcsa óta már 11 százalékot veszített, ami körülbelül 2 ezermilliárd dolláros, 638 ezer milliárd forintot meghaladó értékvesztésnek felel meg.

A technológiai részvények esését az Alphabet és a Tesla gyorsjelentése indította el, de a befektetők valójában nem egyszerűen a negyedéves profitokat büntették. A fő kérdéssé az vált, hogy a vállalatok mikor és milyen megtérüléssel tudják pénzzé tenni a mesterséges intelligenciára, adatközpontokra, chipekre, önvezető rendszerekre és robotokra fordított soha nem látott összegeket. A Nasdaq Composite 2,15, az S&P 500 1,21, a Dow Jones pedig 0,97 százalékos mínuszban zárta a csütörtöki kereskedést.

A SpaceX már korábban figyelmeztető jelet küldött

A Magnificent Seven zuhanása nem az első eset, amikor a befektetők látványosan visszavágták egy rendkívül népszerű amerikai növekedési történet értékeltségét. A júniusban tőzsdére lépett 

a vállalat piaci értéke pedig több mint ezermilliárd dollárral, mintegy 319 ezer milliárd forinttal csökkent – írja a Bloomberg.

A SpaceX befektetői azt vizsgálják, indokolható-e a rendkívül magas értékeltség a távoli jövőre ígért növekedéssel és a nagy tőkeigényű fejlesztésekkel. A vállalat továbbra is jelentős támogatást élvez a lakossági és intézményi befektetők körében, de az árfolyam visszaesése megmutatta, milyen gyorsan eltűnhet a prémium, amikor a piac már nemcsak a növekedési történetet, hanem annak finanszírozhatóságát is számon kéri.

A Tesla jövőbeli ígéreteihez már kevés volt a türelem

A Tesla helyzete más, de a befektetői félelem hasonló. A vállalat részvényenként 31 centes korrigált eredményt közölt, miközben az elemzők 51 centre számítottak. A társaság a második negyedévben 5,8 milliárd dollárt, mintegy 1850 milliárd forintot költött beruházásokra, szabad pénzáramlása pedig 1,1 milliárd dolláros, hozzávetőleg 351 milliárd forintos mínuszba került.

Elon Musk a befektetőknek azt mondta, hogy 2026 rendkívül erős beruházási év lesz, és a Teslának a lehető leggyorsabban kell költenie, amíg ezt túlzott pazarlás nélkül megteheti. A pénz jelentős része az önvezető taxiszolgáltatásra, az Optimus humanoid robotra, a saját mesterségesintelligencia-rendszerekre és a kapcsolódó gyártási kapacitásokra megy. Ezekből azonban jelenleg még nem származik a hagyományos autóüzlethez mérhető bevétel.

A Tesla árfolyama 14,5 százalékkal zuhant, ami a vállalat egyik legsúlyosabb napi esése volt az elmúlt években. A reakció azt jelezte, hogy a befektetők egyre kevésbé hajlandók korlátlanul finanszírozni olyan jövőbeli üzleteket, amelyeknél a műszaki áttörés, a szabályozói engedély, a tömeggyártás és a nyereségesség időpontja egyaránt bizonytalan.

A Wall Street nagyjai zuhanórepülésben vannak 

Az Alphabet negyedéves számai önmagukban nem indokoltak volna pánikot. A Google felhőszolgáltatási üzletágának bevétele 82 százalékkal nőtt, ami azt mutatta, hogy az AI-hoz kapcsolódó számítási kapacitás iránt valóban erős a kereslet. A vállalat azonban az idei beruházási előrejelzésének felső határát 205 milliárd dollárra, mintegy 65 400 milliárd forintra emelte. Ez 15 milliárd dollárral több a korábbi tervnél, és a menedzsment már 2027-re is újabb növekedést helyezett kilátásba.

A szabad pénzáramlása 5,9 milliárd dolláros, mintegy 1880 milliárd forintos mínuszba fordult, amire tőzsdei vállalatként korábban nem volt példa. Ez nem azt jelenti, hogy az Alphabet veszteséges lett, hanem azt, hogy az üzleti működésből befolyó készpénz a beruházások levonása után már nem fedezte a kiadásokat.

A befektetők számára éppen ez a változás a kellemetlen. Az Alphabetet korábban olyan vállalatként árazták, amely a keresőből, a YouTube-ból és a digitális hirdetésekből hatalmas pénzáramlást termel, miközben saját forrásból képes finanszírozni az új üzleteit és részvényeket is visszavásárolni. Az Alphabet részvénye 7 százalékot esett csütörtökön. A piac tehát nem a felhőüzletág gyors növekedését vitatta, hanem azt, hogy ez a növekedés képes-e a beruházásoknál gyorsabban pénzt termelni. 

Az Amazon, a Microsoft és a Meta részvényei is gyengültek, miután a befektetők arra kezdtek számítani, hogy a következő heti gyorsjelentésekben ezek a vállalatok is emelhetik kiadási terveiket.

Már nem az a kérdés, hogy fontos-e az AI

A piaci fordulat nem feltétlenül jelenti a mesterségesintelligencia-üzlet összeomlását. Az Alphabet felhőbevételeinek növekedése, az adatközponti kapacitások iránti kereslet és a memóriachipek gyártóinak teljesítménye azt mutatja, hogy az infrastruktúra építése továbbra is valós gazdasági igényt szolgál ki. A vita most inkább arról szól, hogy az ellátási lánc mely szereplői keresnek rajta pénzt, és kik azok, akik a versenyben maradásért kénytelenek elhasználni a korábban bőséges pénzáramlásukat.

A Bank of England által idézett számítás szerint ebből akár 240 milliárd dollárt, közel 76 600 milliárd forintot befektetési kategóriájú vállalati kötvények kibocsátásával finanszírozhatnak. A mesterségesintelligencia-beruházások kockázata ezzel már nemcsak a részvénypiacot, hanem a vállalati kötvénypiacot, a magánhitelalapokat és a biztosítókat is egyre szorosabban érinti.

A verseny ráadásul nem áll meg az amerikai óriásvállalatoknál. A kínai fejlesztők egyre erősebb, gyakran nyíltan hozzáférhető és olcsóbban használható nyelvi modellekkel jelennek meg. Ha ezek tartósan lefelé nyomják az AI-szolgáltatások árát, az megnehezítheti az olyan amerikai fejlesztők dolgát, amelyek hatalmas számítási kapacitást kötöttek le, de a működésükhöz szükséges bevételt csak később remélik. Ez közvetve az Nvidiát és az adatközponti beszállítókat is érintheti, mert az ő forgalmuk végső soron attól függ, hogy ügyfeleik képesek-e kifizetni és gazdaságosan kihasználni a megrendelt infrastruktúrát. Ez piaci következtetés, nem a vállalatok által közölt előrejelzés.