Így látják a baranyai vállalkozók

A Baranya megyei összesített konjunktúramutató összetevői közül az előző felmérés óta háromnak az értéke romlott, négynek javult. A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetét a válaszadók 50,6%-a ítélte rossznak, és mindössze 5,6%-a jónak, ezzel több mint 12%-ponttal romlott a mutató értéke. Kisebb mértékben, de tovább romlott a vállalkozások jelenlegi jövedelmezősége is. A –55,36%-os érték annak eredménye, hogy a válaszadók 60,9%-a ítélte rossznak, és csupán 5,6%-a jónak a jövedelmezőségét. Tovább csökkent a várható üzleti helyzet mutatója is. A válaszolók 54,2%-a szerint romlik, és csupán 7,2%-a szerint javul az üzleti helyzete. A –47,03%-os érték azt jelzi, hogy a vállalkozások ellenséges környezetben, kiszolgáltatott helyzetben dolgoznak. Sorsukat nem a saját tudásuk és teljesítményük határozza meg, hanem a megrendelések irányítottsága, a tisztességtelen piaci verseny, az egyre rosszabb fizetési morál. Ennek ellenére többen bíznak abban, hogy a jövedelmezőségük a jövőben javulni fog. A mutató 13,57%-pontos javulása azt jelzi, hogy a vállalkozások talpon akarnak maradni. Ez pedig a jövedelmezőség javulása nélkül nem fog menni.

A jövedelmezőség várható alakulásához hasonlóan, de annál kisebb mértékben javult a többi összetevő értéke is. A megrendelések további visszaesése várható a következő fél évben is. A mutató 14,44%-pontos javulása részben a szezonális ingadozásnak tudható be. Áprilisban már többen látják a következő hat hónapra szóló megrendeléseiket, mint októberben, amikor legfeljebb az év végéig szólnak a szerződések. Áprilisban a válaszadók 11,7%-a nem rendelkezett megrendeléssel, 35,1%-uk csökkenéssel számolt. Mindössze 17,1% számol a korábbi időszaknál nagyobb megrendeléssel.

A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is a beruházások várható alakulásának mutatói voltak a legalacsonyabbak. Az építési beruházások –72,03%-os értéke továbbra is azt jelenti, hogy a válaszadók többsége nem tervez, vagy csak a korábbiakhoz képest is csökkenő mértékben tervez építési beruházást. Ennél árnyalatnyival jobb a helyzet a gépi, technológiai fejlesztések terén. A –55,36%-pontos eredmény azt jelzi, hogy az elhúzódó válság hatására a vállalkozások többsége a szinten tartással sem tud foglalkozni. Az összetett konjunktúramutató és az összetevők áprilisi eredményei alapján egyértelmű, hogy a megye gazdasága továbbra is mély válságban van. Az összesített mutató kismértékű emelkedése csupán a vállalkozók reménykedésének a jele. A válságból kivezető út még mindig tisztázatlan. Ma csupán az jelenthet kapaszkodót, hogy az országos mutató már megközelíti a 2008 előtti értéket, és a Dél-Dunántúl eredménye – a rossz baranyai mutatók mellett – is a pozitív tartományban található.

Azok a vállalkozások, amelyek értékesítési bevétele részben exportból származik, kielégítő, vagy jó üzleti helyzettel rendelkeznek, és hasonló a jövedelmezőségük is. Az előző felmérés óta azonban az 50%-ot meghaladó export-részaránnyal rendelkező cégek helyzete romlott. Hasonló tendencia figyelhető meg a várható üzleti helyzet és jövedelmezőség tekintetében is. Az exporttal rendelkezők több mint 40%-a számít a rendelésállományának növekedésére, és csupán 10 %-uk a csökkenésére. Így ezeknek a vállalkozásoknak a helyzete tűnik kedvezőbbnek, bár ezt sem a gép-, sem az építési beruházással kapcsolatos terveik nem igazolják vissza.

Az exporttal nem rendelkező szervezetek valamennyi mutatója alacsonyabb, mint az exportálóké, és az előző felmérés óta romlott. Minden mutató esetében a válaszadók több mint 50%-a a „rossz”, a „romlik”, a „csökkent” vagy a „nincs” választ adta. Az exporttal rendelkező vállalkozások többsége az ipar területén működik, abban az ágazatban, ahol a megyei eredmények tekintetében Baranya az utolsó helyen áll, a többi megyétől leszakadva.

Már a tavaly őszi felméréskor jeleztük, hogy a mikrovállalkozások lemaradtak a versenyben, és a válság túlélésére alig van esélyük. Jelenleg – annak ellenére, hogy a megyei összesített mutató kismértékben javult – a kisvállalkozásokat is ebbe a körbe kell sorolni. A bürokratikus terhelések és a drasztikus helyi adóemelések miatt folytatódik a helyi kkv-k megszűnése, amelyet a vállalkozói réteg tartalékainak kimerülése miatt nem követ új vállalkozások alapítása.

Már a tavaly őszi felméréskor jeleztük, hogy a mikrovállalkozások lemaradtak a versenyben, és a válság túlélésére alig van esélyük. Jelenleg – annak ellenére, hogy a megyei összesített mutató kismértékben javult – a kisvállalkozásokat is ebbe a körbe kell sorolni. A bürokratikus terhelések és a drasztikus helyi adóemelések miatt folytatódik a helyi kkv-k megszűnése, amelyet a vállalkozói réteg tartalékainak kimerülése miatt nem követ új vállalkozások alapítása. Tartós leszakadás A Baranya megyei összetett konjunktúramutató az elmúlt 13 évben, amióta kamarai elemzés készül, csak egyszer, tavaly ősszel volt alacsonyabb a jelenleginél. Az eltérés minimálisan, –38,99%-ról –36,82%-ra változott, így továbbra is fennáll a tavalyi megállapítás, mely szerint „a vállalkozások több mint 2/3-a rossz és egyre romló feltételek mellett gazdálkodik”. Folytatódott Baranya megye országos és régión belüli leszakadása is. Az országos átlag 7,39%-pontos javulásával megközelítette azt a 10%-os értéket, amely a 2008–2009-es válság előtti időszakot jellemezte. Újra a pozitív tartományban található a Dél-Dunántúl mutatója is, miután az elmúlt fél évben 14,41%-ponttal javult. A régió +0,76%-os értékében 1/3-nyi súllyal szerepel a baranyai –36,82-es átlag is.-->