Indul az áram- és a gázlobbi

A hazai gázkereskedők érdekképviseletének a bevonása, a megnőtt érdekképviseleti feladatok, illetve az energiaszakma és a döntéshozók közötti egyfajta kommunikációs szakadék áll amögött, hogy a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesülete (MVKE) nemrég kibővítette tagvállalatai körét a gázszakma képviselőivel, és szövetséggé alakult. A megszűnő egyesület helyét a Magyar Energiakereskedők Szövetsége (MEKSZ) vette át, amelynek elnökévé Turai Józsefet választották (ő volt az MVKE elnöke is), elnökhelyettesévé pedig Viktor Lászlót (E.ON Földgáz Trade Zrt.). Turai József a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, hogy többek között a Magyar Energia Hivatal (MEH) és az energiaszakma közötti kapcsolattal elégedetlen, de gondnak tartja a túl gyors törvényalkotást is, mert a jogszabályok előkészítése során nincs idő egyeztetni azokkal az áram- és gázkereskedőkkel, amelyekre végül az új szabályozás majd vonatkozik. A helyzet mára annyira megromlott, hogy az államigazgatásnak kiszolgáltatott szakma egyes esetekben elzárkózik véleményt mondani a szakminisztérium, a kormány vagy a MEH intézkedéseiről vagy éppen annak hiányáról. A MEH-nél Turai József tapasztalatai szerint már szinte kommunikációs zárlat van: a hivatal adatszolgáltatása egyik évről a másikra minden előzetes bejelentés nélkül beszűkült, volt, hogy a MEH nem is reagált az MVKE, illetve az uniós áramkereskedők szervezetének (EFET) megkeresésére.

A MEKSZ elnöke szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban sem túl jó a helyzet, amióta Bencsik János államtitkár távozott. Azt mondja Turai József, hogy már vagy fél éve nincs képviselője az általában vett hagyományos energetikának, amit az ország energetikai importfüggése nem engedhet meg magának. Igazán jó és gördülékeny csak a Mavirral maradt a szakmai kapcsolat.
Ám az áram- és gázkereskedők a jogszabályalkotáskor megkerülhetetlen képviseletet szeretnének, a MEKSZ a nagy ellenszél dacára is a szakmai lobbi újraindítására készül.

Megvitatnivaló pedig van bőven. Ezek közül Turai József a HUPX napi áramtőzsdének a hagyományos regionális tranzit és a jelentős import miatti sérülékenységét és továbbra is stagnáló napi likviditását, a fizikai határidős szekció OTC-hez képest rendkívül alacsony nyitott kötésállományát, a tőzsdén kívüli kereskedelem EU-s szabályozások miatt várható beszűkülését, a kiegyenlítő energia árképzését és szabályozását említette elsőként. Zavarónak mondta a megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszere körüli csendet is. Noha rövid távon a nagykereskedelmi áram- és gázpiaci árképzésben nem várható hasonló elvek mentén történő működés, sokat elmond, hogy míg az MVM által lekötött termelői kapacitások úgy kerülnek versenypiacra, hogy tényleges piaci áron kelnek el, addig a hosszú távú gázszerződés esetében ez nem annyira egyértelmű kérdés. A MEKSZ számos más kérdésben is tárgyalna, tájékozódna, egyeztetne tagjai képviseletében, s reméli, hogy a kommunikációs diszharmónia csak átmeneti jellegű.