„Valahogyan jeleznünk kellett, hogy az épület nem funkcionál és az állagmegóvás miatt is szükség volt rá” – mondta a vg.hu-nak Hardy Mihály. A Budapest Airport kommunikációs vezetője hozzátette: a régi repülőtéri épület nem látogatható, ott csak a repülőtéri cég irodái maradnak. A terminál betonján csak a teherszállító repülőgépek (cargo), valamint a magán kisgépek és a business jetek maradtak. A 128 férőhelyes parkoló pedig P+R (park+ride) rendszerű parkolóként működik. Az átlagos munkaidőhöz igazított tarifa szerint 14 óra parkolás 500 forintba, egynapi parkolás pedig ezer forintba kerül.
A Budapest Airport korábbi közleménye szerint a nemzeti légitársaság megszűnése, valamint a tavalyi 330 százalékára emelt telekadó olyan pénzügyi helyzetet teremtett a repülőtér üzemeltetője számára, hogy nem maradt más választása, mint egy drasztikus költségcsökkentési program bevezetése. Ennek részeként történt a repülőtéren a dolgozók csoportos létszámleépítése, az idei évre tervezett, mintegy 10 milliárd forintnyi beruházás leállítása és az 1-es terminál bezárása.
„Pontosan 264 842 374 euró, azaz 73,6 milliárd forint. Ez a teljes összege azoknak a beruházási kötelezettségeknek, amelyeket a Budapest Airport megvalósított, sőt túl is teljesített, mivel a privatizációs szerződés értelmében a teljes összeg 260,6 millió euró lett volna” – közölte a cég. Jost Lammers vezérigazgató lapunknak korábban elmondta: a Budapest Airportot és vele együtt az egész idegenforgalmi ágazatot 230 százalékos büntetőadó sújtja a drasztikusan megemelt telekadó formájában.
Rákosmente önkormányzata szerint viszont a reptéri cég számára nem a telekadó, és a MALÉV-csőd okoz komoly pénzügyi nehézséget, hanem a hitelezői, akiknek nagyon sokkal tartozik. Emlékeztettek: 2005-ben ugyanis későbbi tulajdonosai úgy vásárolták meg az állami céget és a repülőtér 75 éves üzemeltetési jogát, hogy a 464,5 milliárd forintos vételár nagy részét hitelből fizették ki.
