Ez az a száz ok, ami miatt gyorsan megbánhatja Magyar Péter a védett üzemanyagár gyors kivezetését

Egyelőre megkönnyebbülhettek az autósok, miután a kormány a héten döntött az üzemanyagok védett árának kivezetéséről, azt követően, hogy a piaci ár a hatóságilag rögzített szint alá csökkent az olajárak zuhanása következtében. Az árszabályozás kivezetése azonban okozhat még gondokat a Magyar Péter vezette kabinetnek, ha a jelenlegi, egyensúlyinak vélt 80 dolláros olajár, vagy az ennél alacsonyabb árszint nem stabilizálódik tartósan már rövidtávon. Ennél nagyobb baj is fenyeget: ha megjelent is az optimizmus, messze nincs rá garancia, hogy nem fog újra felszökni az olaj ára. Hány oka lehet? Száz. Pénteken is volt figyelmeztető fejlemény.

Az energiaárakat leginkább meghatározó amerikai-iráni háború a legfrissebb fejlemények alapján tovább sem jutott nyugvópontra, ahogyan azt a péntekre tervezett svájci békecsúcs elhalasztása is jelzi, JD Vance amerikai alalnök távomaradása pedig figyelmeztetés lehet Magyar Péternek is: az olajpiac változatlanul érzékenyen reagál a konfliktusról ékező hírekre. 

A felek közötti keretmegállapodás hét eleji bejelentése óta, csütörtökig 8,6 százalékkal zuhant az Európában meghatározó kőolajfajta, a Brent hordónkénti ára. A kurzus péntekre azonban élesen irányt váltott, és ismét 80 dollár közelébe emelkedett, miután JD Vance amerikai alelnök lemondta svájci útját. Ez figyelmeztető jel.

A konfliktus kitörése óta eltelt bő három és fél hónapban rendkívül volatilisan, 77,7 és 114,4 dollár között mozgott az olajár.

Az iráni atomprogram és Izrael is okozhat még problémát

A béketárgyalások alakulása kulcsfontosságú lesz az energiaárakra nézve is, miközben a béketerv pontos, minden részletre kiterjedő részletei sem ismertek a nyilvánosság előtt. Az eddig megismert információk nehéz tárgyalásokat vetítenek előre, a Hormuzi-szoros megnyitásán túl Donald Trump amerikai elnök azt is elvárja, hogy Irán vállalja, hogy soha nem fog nukleáris fegyvereket gyártani.

Konfliktusforrást jelenthet még Washington szövetségese, Izrael is, amely egyáltalán nem biztos, hogy teljesen leállítaná a Libanon elleni támadásokat, amit Teherán a békememorandum lényeges sarokpontjának tekint, és ürügyet szolgáltathat a perzsa államnak a Hormuzi-szoros újbóli lezárására.

Az olajpiac gyors normalizálódása ráadásul akkor sem érdemes számítani, ha az egyelőre ingatag lábakon álló béke tartósnak bizonyul és a Hormuzi-szoroson keresztül újraindul a szállítás. A tankerhajók feltorlódása, a háborúban megsemmisült, illetve megrongálódott olajipari infrastruktúra helyreállítása, a finanszírozási problémák és a biztosítási költségek miatt a piaci kínálat még hosszú hónapokig elmaradhat a kereslettől.

Béke ide vagy oda, rövid távon jöhet még kiugró drágulás az olajpiacon – és az üzemanyagárakban

A nagy amerikai bankházak ugyan a héten már visszavágták az idei olajár-prognózisaikat, rövid távon még változékony árakra számítanak. A Morgan Stanley friss várakozásai alapján is 90 dollár lehet a Brent átlagára a harmadik negyedévben, és 2026 utolsó három hónapjában csökkenhet 80 dolláros szintre a kurzus – átlagban, vagyis még az év második felében is akár bőven felszaladhat e szint alá az energiahordozó ára. Ugyanígy kalkulál a negyedik negyedévre nézve a Goldman Sachs is. Ez pedig újra lépéskényszerbe hozhatja a kormányt, hogy ismét beavatkozzon az üzemanyagárakba.

A téma kapcsán kérdéseket küldtünk a Kapitány István vezette gazdasági és energiaügyi minisztériumnak, valamint a Molt is megkerestük. 

Utóbbitól azt szerettük volna megtudni, hogy minden egyéb tényező változatlansága mellett az olajtársaságnál is 80 dollár, vagy valamivel az alatti szintre becsülik azt a ’breakeven’ szintet, ami alatt már nem szükséges „védeni” az üzemanyagárakat. Érdeklődtünk továbbá afelől is, hogy ezt az egyensúlyi árszint – a dollár/forint árfolyam változatlansága mellett – változhat-e jelentően más tényezők hatására. Cikkünk megjelenéséig ugyanakkor egyik helyről sem érkezett válasz.