Megvan az első brüsszeli eredmény? Magyar Péter szerint Magyarország fontos módosítást harcolt ki Ukrajna ügyében
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságElső európai tanácsi csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben Magyar Péter miniszterelnök. A kormányfő szerint még idén lezárulhat a Magyarország ellen nyolc éve folyó hetes cikkelyes eljárás, és több fontos uniós ügyben is előrelépés körvonalazódik.
A kormányfő a magyar EU-képviselet épületében értékelte a kétnapos tanácskozást. Beszámolója szerint a csúcstalálkozó elsősorban a következő, 2028-ban induló hétéves uniós költségvetés előkészítéséről, az Európai Unió versenyképességéről, a Kínával kapcsolatos gazdasági stratégiáról, valamint a migrációs és energetikai kérdésekről szólt.
Magyar Péter a sajtótájékoztató elején kiemelte, hogy a találkozó légköre konstruktív volt, és a résztvevők jelentős része már a következő, várhatóan októberi csúcsra készül.
A miniszterelnök szerint ugyan nem minden kérdésben ért egyet partnereivel, de minden tárgyaláson a magyar érdekek képviselete volt az elsődleges szempont.
A sajtótájékoztató egyik legfontosabb bejelentése a Magyarország ellen 2018 óta zajló hetes cikkelyes eljárás jövőjét érintette. Magyar elmondta, hogy csütörtökön egyeztetett Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével, és álláspontja szerint a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodásban vállalt intézkedések elegendő alapot teremtenek az eljárás megszüntetéséhez.
A miniszterelnök szerint a folyamat már a jövő héten elindulhat, és optimista forgatókönyv esetén novemberre lezárulhat az ügy. Ez jelentős változást jelentene egy olyan eljárás esetében, amely immár nyolc éve meghatározó eleme a Magyarország és az uniós intézmények közötti vitáknak.
Magyar Péter egy másik fontos kérdésről, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti jogvitáról is beszélt. Az ügy még abból az időszakból származik, amikor a Bizottság feloldotta a Magyarországnak járó uniós források egy részének zárolását. A miniszterelnök szerint egy Magyarország számára kedvezőtlen ítélet komoly következményekkel járhatna, ezért azt kérte az Európai Parlament vezetésétől, hogy vizsgálja meg a kereset visszavonásának lehetőségét.
Megfogalmazása szerint erre is lát esélyt.
A kétoldalú találkozók közül kiemelte az egyeztetést Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével. Elmondása szerint a Tisza párt várhatóan szeptemberben csatlakozhat az Európai Néppárthoz, amely az Európai Parlament legnagyobb politikai családja.
A magyar miniszterelnök emellett tárgyalt a görög kormányfővel is. Elmondása szerint a beszélgetés középpontjában az állt, hogy Görögország milyen gazdaságpolitikai lépésekkel tudott kilábalni az előző évtized súlyos pénzügyi válságából.
A horvát miniszterelnökkel, Andrej Plenkoviccsal egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatában van lehetőség az újrakezdésre, még ha ezt a Mol-INA ügyhöz hasonló vitás kérdések nehezítik is. A magyar kormányfő jelezte, nyitott egy zágrábi látogatásra, ugyanakkor hangsúlyozta:
Magyarország nem támogat olyan megállapodást, amely sértené a magyar érdekeket vagy a Mol pozícióit.
Az osztrák kancellárral az azbesztszennyezés ügyéről tárgyalt. Elmondása szerint továbbra sem látja az elvárt előrelépést az osztrák fél részéről, ezért konkrét válaszokat, vizsgálatokat és egyeztetéseket vár. Hozzátette, hogy a magyar kormány szükség esetén önállóan is képes kezelni a helyzetet, ugyanakkor továbbra is a közös megoldásban bízik. Kiemelte, hogy a „szennyező fizet” elvét minden körülmények között érvényesíteni fogják.
Robert Ficóval a Benes-dekrétumok kérdése került napirendre. Magyar Péter elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi szlovák szabályozást, ugyanakkor azt mondta, a felek abban állapodtak meg, hogy a vita eszkalálása helyett megoldást kell keresni.
A két miniszterelnök a jövő heti budapesti V4-csúcson ismét találkozik, ahol infrastrukturális fejlesztésekről, köztük egy lehetséges Varsó-Budapest gyorsvasúti összeköttetésről is szó lehet.
A migráció kérdése szintén hangsúlyosan megjelent az uniós tanácskozáson. Magyar Péter szerint több tagállam határozottabb fellépést sürget az illegális migráció ellen, és 19 ország közösen fordult az Európai Bizottsághoz új megoldásokat kérve.
A miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírságot, és arról is beszélt, hogy az ülésen kemény vita alakult ki a migráció kezeléséről. Elmondása szerint Magyarország a szigorúbb fellépést támogató álláspont mellett érvelt, miközben több résztvevő is az európai vezetés hiányát bírálta.
Az ukrán kérdésről szólva Magyar Péter elmondta, hogy rövid személyes találkozót folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélés elsősorban bemutatkozó jellegű volt, ugyanakkor mindkét fél jelezte, hogy nyitott egy hosszabb egyeztetésre is.
A magyar miniszterelnök szerint erre ideális helyszín lehetne Beregszász.
Az Európai Tanács Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatáról beszélve arról számolt be, hogy vita alakult ki az ország gyorsított uniós csatlakozásának kérdésében. Magyarország álláspontja szerint rossz üzenetet küldene a régóta várakozó tagjelölt országoknak, ha Ukrajna különleges elbírálásban részesülne. A kormányfő közlése szerint magyar javaslatra végül kikerült a szövegből az a megfogalmazás, amely szerint Ukrajna csatlakozása „amint lehetséges” megvalósulhatna.
A sajtótájékoztatón személyi kérdésekről is szó esett. Magyar Péter bejelentette, hogy továbbra is Ódor Bálint vezeti Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletét Brüsszelben. A miniszterelnök emellett azt is közölte, hogy az Európai Tanács munkájában őt segítő serpa, vagyis kiemelt tanácsadó Széles Tamás lesz.
A sajtótájékoztatón Magyar Péter reagált az Alkotmánybíróság döntésére is, amelynek nyomán lekerült a napirendről Sulyok Tamás államfő beadványa. A miniszterelnök példátlannak nevezte, hogy az ügyben hét alkotmánybíró kizáratta magát, ami miatt a testület határozatképtelenné vált volna. Magyar úgy fogalmazott, hogy ezzel „itt a vége a történetnek”, és szerinte az államfőnek le kellene mondania tisztségéről.
Bejelentette azt is, hogy a kormány benyújtja a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök díjazásának módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Ennek értelmében a fizetéseket a 2025-ös szinten befagyasztanák, emellett a költségtérítések megszüntetését is kezdeményezik.
Az uniós csúcs tapasztalatait összegezve Magyar Péter arról beszélt, hogy nem érzett bizalmatlanságot európai partnerei részéről, sőt megítélése szerint kifejezetten nyitott fogadtatásban részesült. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem a népszerűség hajszolása a célja, hanem a magyar érdekek következetes képviselete az európai fórumokon.
Magyar Péter a kormányzati struktúrát érintő kérdésekre válaszolva azt mondta, nem tartja különösebben fontosnak, hogy egyelőre nincs külön uniós ügyekért felelős államtitkár, mivel jelenleg két helyettes államtitkár foglalkozik a területtel.
Jelentős eredményként beszélt ugyanakkor a magyar helyreállítási tervről (RRP), amelyet az Európai Bizottság már továbbított jóváhagyásra. Elmondása szerint a tárgyalások rendkívül részletesek voltak, gyakorlatilag paragrafusról paragrafusra egyeztettek Brüsszellel, végül azonban minden vitás kérdésben sikerült megállapodásra jutni. A tervet várhatóan júliusban hagyja jóvá az ECOFIN, ezt követően kezdődhet a végrehajtás.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány célja, hogy Magyarország minden rendelkezésre álló forrást megszerezzen, és „minden eurócentet” hazahozzon.
Az uniós vitákról szólva Magyar Péter elismerte, hogy továbbra is vannak nézetkülönbségek Brüsszel és Budapest között. Ezek közül kiemelte a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós migrációs bírságot, valamint Ukrajna uniós csatlakozásának kérdését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a viták nem akadályozzák a konstruktív együttműködést, és szerinte természetes, hogy az Európai Unión belül egyes kérdésekben eltérő álláspontok léteznek.
Az üzemanyagárak esetleges emelkedésével kapcsolatban a miniszterelnök egyelőre nem lát okot az azonnali beavatkozásra, mivel jelenleg csökkenő tendencia figyelhető meg a piacon. Ugyanakkor jelezte, hogy a hatályos szabályozás lehetőséget ad arra, hogy szükség esetén az energetikai miniszter ismét védett árat vezessen be. A kormány ugyanakkor bízik abban, hogy erre nem lesz szükség.
A sajtótájékoztató végén Magyar Péter az orosz-ukrán háború lehetséges béketárgyalásairól is beszélt. Elmondása szerint az uniós vezetők hosszan egyeztettek arról, hogy egy esetleges jövőbeli tárgyalási folyamatban ki képviselje az Európai Uniót, végleges döntés azonban nem született. A miniszterelnök szerint jelenleg még korai erről határozni, ráadásul nemcsak a résztvevők személye, hanem a tárgyalási mandátum kérdése is tisztázásra szorul.
Magyarország álláspontja szerint az EU-t egy uniós intézmény vezetőjének kellene képviselnie, mert nem lenne szerencsés, ha a tagállamok külön-külön próbálnának szerepet vállalni egy ilyen folyamatban.
Arra a kérdésre, milyen jövőképet lát az Európai Unió számára, Magyar Péter azt mondta, van saját víziója, de egyelőre túl korainak tartja, hogy ezt részletesen ismertesse. Úgy fogalmazott, hogy az uniónak erősebb vezetésre és szorosabb kapcsolatra van szüksége az európai polgárokkal, ugyanakkor elsődleges feladatának most a tapasztalatszerzést és az egyeztetéseket tekinti.
Ezzel véget ért a miniszterelnök első európai tanácsi csúcstalálkozója utáni brüsszeli sajtótájékoztatója. Magyar Péter az esti órákban tér vissza Budapestre.
