Nem fűzött véleményt sem az Európai Bizottság, sem valamely tagállam a Brüsszelbe még februárban eljuttatott magyar trafiktörvény tervezetéhez, amely ellen augusztus 17-ig emelhettek volna kifogást – értesült a Népszabadság. Ezek szerint a törvény életbe léphet januárban, amennyiben a törvényt elfogadják az őszi ülésszakban.
Ez azonban még kétséges, ugyanis az Országgyűlés őszi ülésszakára vonatkozó, júniusban kiadott törvényalkotási programban nem szerepel az úgynevezett trafiktörvény, annak tárgyalásával nem számoltak a Közigazdasági és Igazságügyi Minisztériumban, így úgy tűnik, hogy egyáltalán nem mehettek biztosra a törvénytervezet kialakítói. Persze ennek ellenére utólagosan még programba vehetik, de úgy tűnik, hogy annak elfogadása után igen kevés idő áll majd rendelkezésre a jövő évi indulásig. A jelenlegi tervezet kritizálói szerint igen kevés, tehát ha valóban elindul az új rendszer, akkor azt nagyon gyorsan fogadják majd el, a részleteit sokáig kizárólag az alkotói ismerik majd.
Ki írta a tervezetet?
A trafiktörvény tervezete a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós notifikációval foglalkozó főosztályáról már napokkal korábban, február 16-án kikerült Brüsszelbe a szöveg, méghozzá úgy, hogy az tartalmazta a három nappal később elfogadott módosításokat is. Az idő előtt kiküldött dokumentumot egy „Sánta János” névvel regisztrált felhasználó gépén hozták létre. A Continental Dohányipari Zrt. vezetőjét is Sánta Jánosnak hívják, aki azonban egyben a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének is a jelenlegi tagja, illetve fia, ifjabb Sánta János az elnöke. Értesülések szerint Lázár János és a Continental Zrt. vezetője kezdettől fogva együttműködött a sajtóban nagy port felvert törvény kialakításában, amelynek a fő célja, hogy helyzetbe hozzák a sátoraljaújhelyi céget a piacon. Az együttműködés tényét Sánta János, illetve Lázár János is elismerte.
A lépéssel a dohánytermék-kiskereskedelmet állami monopóliummá tennék és koncesszióban értékesítenék, az engedélyek száma pedig a települések lakosságának a nagyságától függne. A kétezernél kisebb lélekszámú településeken legfeljebb egy, efölött pedig minden kétezer fő után egy-egy újabb dohánybolt működését engedné meg a törvény. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 43 ezerre becsült értékesítési hely a jövőben 5-6 ezerre szűkülne Magyarországon. Korábban a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége azon szakmai álláspontot mellett foglalt állást, hogy legalább 10-12000 bolt szükséges ahhoz, a hogy a feketepiac növekedését meg lehessen akadályozni, és a boltoknak a fenntartható működésükhöz más termékeket is szükséges árulniuk. Az biztos, hogy az új rendszer jelentősen alakítaná át a mostani értékesítési struktúrát: jelenleg a dohánypiaci forgalom kétharmadát birtokló cégek, a British American Tobacco és a Philip Morris piaci pozíciója nagyon változat, mert a kihelyezés miatti hagyományos előnyüket elveszthetik.
Sokak szerint azonban a trafiktörvénnyel más baj is van: a trafiktörvény és a tervezett jövedékiadó-emelés sokkolja a magyar dohánypiac szereplőit. Szakértők szerint az intézkedés hatására drasztikusan megdráguló dohánytermékek miatt akár duplájára is nőhet a feketepiaci értékesítés és csempészés volumene, ami akár százmilliárdos nagyságrendű jövedékiadó- és áfabevétel-kiesést is okozhat a költségvetésben. A tervezet szerint a cigaretta és a fogyasztási dohány minimumadója, valamint a cigaretta tételes adója két lépcsőben, 2013. január 1-jétől és 2013. május 1-jétől nőne. A törvényjavaslat a cigaretta minimumadójának 3,5-3,5 forint/szál mértékű, tételes adójának 1,8-1,8 forint/szál mértékű emelését irányozza elő. A fogyasztási dohány minimumadója 2013. január 1-jétől kilogrammonként 14 650, május 1-jétől kilogrammonként 18 150 forintra emelkedik. Jelenleg a feketepiacon egy doboz cigaretta 350-400 forint körül kapható, ezzel szemben a jövedéki emelésével egyetlen doboz cigaretta ára meghaladhatja majd az ezer forintot – írta a piacesprofit.hu.
