Ez utóbbiak a kaposvári tervvel ellentétben nemcsak hőt, hanem villamos energiát is előállítanak majd gázmotorok felhasználásával. Áramukat a kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében adják majd el a Mavir Zrt.-nek támogatott áron. Egy nagy átadáson már ebben az évben is túl vagyunk: márciusban avatták Szeged mellett az EDF DÉMÁSZ többségi tulajdonában lévő, 600 kilowatt áram és 612 kilowatt hőteljesítményű biogázerőművét 1,3 milliárd forintból.
A beruházások lendülete azért is érdekes, mert továbbra sem tudni, milyen támogatási rendszer vonatkozik a megújuló energiahordozó hasznosításából származó energiára 2013-tól. A szerencsét próbáló vállalkozásokat azonban a mostani KÁT is vonzza, de kihasználhatják az agráriummal való együttműködésből fakadó szinergiákat is, épp mint az említett EDF DÉMÁSZ. Máskor éppen agrárcégek indítanak ilyen projekteket, hogy a maguk hasznára fordítsák az egyébként is veszélyesnek minősülő hulladékaik költséges megsemmisítését.
Tavaly az országban 31, villamos energiát is termelő, biogáz-hasznosító üzem működött, ebből 17-et 2011-ben adtak át. (A legrégebbit, egyben a második legnagyobb kapacitásút Nyírbátorban 2003-ban.)
Miután a hazai biogázüzemek által előállított villamos energia közel egészét a KÁT rendszeren keresztül értékesítik, a Magyar Energia Hivatalnak az e szegmensre vonatkozó statisztikái országos érvényűnek tekinthetők.
Eszerint az említett 31 biogázerőmű a múlt év végén 28,46 megawatt beépített kapacitást képviselt, ami 2010-hez képest több mint másfélszeres növekedést takar. Együtt körülbelül egymilliárd forint áramár-támogatást kaptak. Még jobban, körülbelül 70 százalékkal nőtt az ezen erőművek által előállított villamos energia mennyisége.
Több mint a harmadával 7,4 megawattra bővültek a szintén támogatott depóniagáz-hasznosító kapacitások is, a szennyvízgáz-hasznosítás viszont szinten maradt 0,33 megawattal. Igaz, utóbbiból az országban nyilvántartanak olyan – bő 11 megawatt – kapacitást is, amely nem része a KÁT rendszernek.
A hazai biogáziparnak ma inkább a fejlődési tendenciája, mint a mérete a számottevő. Az ország teljes áramtermelésén belül az összes megújulóalapú energia tavaly 6 százalékot tett ki, ebből a biogáz-előállítás csak 3,58 százalékot képviselt. (A legjelentősebb a biomassza volt 59,89 százalékkal, majd a szélenergia 24,37 százalékkal, illetve a vízenergia 8,62 százalékkal.)
Van elég alapanyag
Hazai forrásokból alapvetően biztosítható lesz a biogáz-, biodízel- és bioetanol-előállítók 2020-ig tervezett gyártásának alapanyaga a KPMG tanulmánya szerint. A tervek alapján 2020-ra 250 megawattnyi biogáz-tüzelésű kiserőmű létesül az országban, ezek kiszolgálásához 20 petajoule energiatartalmú biogáz-üzemanyagra lesz szükség. A KPMG úgy számol, hogy a biogáz-alapanyagok közül egyedül a silókukoricát kell mindenképpen megvásárolni, de elvileg enélkül is nagyon jól meglehetnek a biogáztermelők a többi forrás bősége miatt.
