Az energiaipar nélkül a sor végén kullognak Tolnában a bérek

Tolna megyében mind a reálkereset, mind a vásárlóerő csökkent az idén. A keresetek vásárlóereje több mint 4 százalékkal romlott – 2006 óta már közel 10 százalékkal –, és egyelőre nem látszik olyan pozitívan ható gazdasági változás vagy intézkedéstervezet, amely ezt a hatást képes volna enyhíteni. Gazdasági elemzők szerint a cégek jelentős része csak létszámcsökkentéssel, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás arányának növelésével volt képes az előírt béremelésre.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 700 forint volt az év első felében a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. A keresetek eltérően alakultak a gazdaság különböző szektoraiban. A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (466 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (410 300), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (391 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 300 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (146 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (158 200 forint) ágakban dolgozók kerestek az idén. A keresetek konkrét alakulását tekintve a statisztikai adatok alapján Tolna megyében a legmagasabb az átlagkereset a dél-dunántúli régión belül, és országos szinten is a jó középmezőnyben helyezkedik el. Ám ez még nem jelenti azt, hogy a megyében élők minden gazdasági ágban vezetnek a bérek alakulását illetően. Az energiaipart kivéve a legtöbb területen az utolsó helyre szorulnak a tolnai keresetek a régión belül.

– Ha kiemelnénk az energiaipar kereseteit a statisztikából, más képet mutatnának a megyei bérek – mondja Makó Árpád, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetője. – Másfél évtizede járom a megyét, munkaügyi felügyelőként, majd vállalkozóként dolgoztam, mielőtt a szakszervezet megyei képviselője lettem. Ismerem a cégeket, ismerem a kereseteket. Az adatok alapján a megyei átlagkereset a középmezőnybe tartozik, valójában azonban nem ilyen szép a kép. Az alkalmazottak 85–90 százaléka minimálbérért dolgozik a cégeknél, vállalkozásoknál. Ebből következően sem az egységes adókulcs, sem a családi kedvezmény nyújtotta előnyöket nem tudják igénybe venni. Az egykulcsos adózás és a családi kedvezmény a magas jövedelműek számára jelent előnyt, akiknek eddig sem voltak gondjaik.