Sokat hoz a konyhára a vadászat

Hatalmasat javult 2011-ben a vadgazdálkodás jövedelemtermelő képessége. A gödöllői Szent István Egyetem által készített Országos Vadgazdálkodási Adattár legújabb statisztikáiból ugyanis kiderül: 15,8-ról 18,6 milliárd forintra nőttek a vadászati bevételek. Ugyan közel 1,5 milliárddal a vadászati kiadások is emelkedtek 2011-ben, az egyenleg így is impozáns 1,4 milliárdos nyereséget mutat. Külföldi vendégek 4,5 milliárd forintot hagytak nálunk csak a bérlelövésekért – 2010-ben ez a szám 4,3 milliárd volt –, míg egyéb szolgáltatásokért további 665 milliót fizettek. A belföldiek azonban egyre kevesebbet költenek a kilövésekre, ez már alig éri el a 3 milliárdot. A külföldiek Somogy, Vas és Veszprém megye tájait kedvelik leginkább, míg hazai kollégáik Zalát szeretik a legjobban.

„A német és osztrák vendégeken kívül mostanában mind több az orosz vadász, aki leginkább a vaddisznóhajtások iránt érdeklődnek. Tavaly 450 millió forint árbevételünk volt” – mondta a Világgazdaságnak Varga László. A Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója elmagyarázta: szarvas és őz esetében a súly, muflonnál a szarvhossz, vaddisznónál pedig az agyarhossz a fizetés alapja. „Idén gímszarvasra 237 szerződésünk van: az ár súlytól függően százezertől mintegy 2,5 millió forintig terjed” – fogalmazott. Varga László hozzátette: a 63 ezer hektáros területre érkező vendégek 8 vadászterület 6 vadászháza közül választhatják ki az igényeiknek legmegfelelőbbet.

A Magyar Turizmus Zrt. szerint a vadászati szolgáltatások köre folyamatosan bővül, egyre többen érdeklődnek természetfotózás vagy filmezés iránt is a bérvadászat mellett. „A vadászturizmus jelentős nemzetközi bevételt generál, résztvevői általában az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek” – közölte lapunkkal a cég. A bérvadászok rövid idő alatt sok pénzt költenek, általában 3–5 napig tartózkodnak az adott területen. A zrt. szerint más turisztikai termékek (gyógy- és wellness, lovas, bor-gasztro-, kulturális turizmus) bevonásával növelhető lenne az itt eltöltött napok száma, illetve szükséges lenne alternatív programajánlatokat készíteni a családtagok részére, így növelve a beutazó turisták számát.

„A vadászturizmus révén olyan településre is eljuthat a külföldi, ahol egyébként semmilyen egyéb turisztikai attrakció nincs. A vadászok a legeldugottabb területeket is felkeresik, így az adott település a vadászturizmus révén bevételhez juthat” – közölte a marketingcég. A vendégkör az utóbbi években átalakult, továbbra is megmaradt a német és osztrák vadászok dominanciája, de arányuk jelentős mértékben csökkent. A Földközi-tenger térségéből főként az apróvadas vadászatokra érkeznek hazánkba, a Benelux-államokból, Skandináviából elsősorban a nagyvadvadászatokra jönnek. Az utóbbi időben egyre nő a Szlovákiából, Csehországból, a balti államokból, Oroszországból érkező vendégek száma. Komoly problémát jelent, hogy a Malév megszűnésével a fegyverbehozatal nehezebbé vált, hiszen a fapados járatokon nem szállítható. Szintén versenyhátrányt okoz, hogy Lengyelország, Szlovákia és Románia az alacsonyabb áfával a magyarországi árak alá tud menni.

Nagyhatalmi tervek

A fegyvertörvény módosítása után jelenleg az új vadászati törvény előkészítése van napirenden, amelybe kormányzati ígéretek szerint bevonják a szakmát is. A cél pedig az, hogy Magyarország ismét vadászati nagyhatalommá váljon. Szintén bejelentette már a kabinet, hogy 2014-ben elkészül a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei országos magyar vadászati múzeum a hatvani Grassalkovich-kastélyban. Az épület felújítását is magában foglaló projekthez a kormány több mint hárommilliárd forintos támogatást nyújt.