Történelmi szintek mindenhol – mi jöhet most Japánban?

Japánban jelenleg egyszerre több történelmileg is jelentős esemény figyelhető meg. Devizájuk 40 éves mélypontokon jár, 163 jen fölötti dollárárfolyamon. Mindeközben a Bank of Japan 1 százalékra emelte az alapkamatot, ami pedig 1995 óta a legmagasabb szint és az év hátralévő részében még legalább egy, 25 bázispontos emelést vár a piac. Ezzel párhuzamban a japán hosszú hozamok is több évtizedes magasságokban járnak, egyre inkább megközelítve az amerikai hozamszinteket. Ez alapvetően jen erősítő tényező is lehetne, de mégis mást látni.

Japánban nem díjazzák az élénkítő intézkedéseket

Köztudott, hogy Japán GDP-arányos bruttó államadóssága már jó ideje kiemelkedő, 250 százalék körül alakul. Ez sajátos adósság szerkezetüknek köszönhetően évtizedek óta fenntartható és továbbra is annak tűnik. Azonban a tavaly október óta hivatalban lévő miniszterelnök expanzív fiskális politikát folytat a gazdasági növekedés fellendítése érdekében. Több kiadásnövelő intézkedést, illetve adócsökkentést is bejelentettek, mint például egyes, az élelmiszerekre vonatkozó fogyasztási adók részleges felfüggesztését a megélhetési költségek csökkentése érdekében. A túlköltekezés gyanúja, illetve a jegybank visszafogott kötvényvásárlásai miatt megnövekedtek a hosszú lejáratú hozamok. Az e fajta hozamemelkedés azonban jellemzően nem vonzza be a tőkét, hanem éppen ellenkezőleg, inkább elriasztja azt. Ez pedig a deviza gyengüléséhez vezet. 

Mást áraz a piac

1. A piac egyértelműen a rövid lejáratú hozamokat árazza, ami esetén hiába emelte a japán jegybank 30 éves csúcsra az alapkamatot, az amerikai kamatkülönbözet továbbra is jelentős, ráadásul a Fed is inkább a szigoritás irányába mozdult el. Emiatt továbbra is vonzó célpont maradt a japán deviza a carry trade ügyletek finanszírozására.
2. Másfelől hiába jönnek az elmúlt hónapokban az energiaár sokk ellenére pozitív folyó fizetési mérleg adatok, ez csak egy számviteli illúziónak tűnik. A külföldi befektetésekből származó bevételek jó része nem tér vissza az országba, így sosem váltják azt át jenre.
3. Egy harmadik tényező, ami szintén nyomás alatt tartja az árfolyamot, hogy hiába a japán tőzsde szárnyalása (a japán tőzsdeindex, a Nikkei szintén történelmi csúcs közelében van), ezzel egyidejűleg a külföldi befektetők lefedezik a devizakitettségeiket, csökkentve saját kockázataikat. Erre utalnak az intézményi befektetők rekordközeli jen short pozíciói is. Miközben a japán lakosság egy ideje már nettó long pozícióba fordult, egy esetleges intervencióra számítva.

A korábbi sikertelenség után jöhet az újabb?

Az elmúlt években már több alkalommal is élt a jegybank a devizapiaci intervenció lehetőségével a jen megerősítése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a nyílt piacon a devizatartalék közül eladnak, például amerikai államkötvényeket, amit aztán japán jenre váltanak. 

Érdemi és hosszan tartó jen erősödés azonban nem követte a beavatkozást, felvetve egy esetleges további intervenció értelmét. Ennek ellenére rendszeresen alkalmaznak szóbeli intervenciót a japán döntéshozók, például a pénzügyminiszter is. A piac azonban figyelmen kívül hagyja ezeket a kijelentéseket, mert a hatóságok ugyanazt az üzenetet ismételgetik, miszerint szükség esetén készek határozott lépéseket tenni. 

A piac így egyre kevésbé tart egy közeli intervenciótól és a pénzügyminisztérium új tűréshatárát keresi, ami akár 165 USD/JPY árfolyamszint magasságában is elképzelhető.

Érdemes lehet kivárni

Tanulva az előző intervenció sikertelenségéből, érdemes lehet egy másik katalizátort kivárni, ami tartósan megfordíthatja a trendet. Elsődlegesen az segíthetne, ha a japán jegybank hajlandó lenne a várt kamatemeléseknél gyorsabb ütemben és akár nagyobb mértékben is emelni. Ez persze fiskális oldalról komoly ellenállásba ütközne, illetve a magas államadósság szintek is határt szabnak. Természetesen a Fed-re is érdemes figyelni, hogy a kamatemelési várakozások elmozdulnak-e a kamatcsökkentés irányába egy gyengülő munkaerőpiac vagy a vártnál alacsonyabb infláció hatására. Jelenleg még a közel-keleti bizonytalanság is a dollár malmára hatja a vizet, amiben szintén jöhet változás a közel jövőben. 

A jövő hét második felében pedig mindkét jegybank kamatdöntő ülést tart. Egy hirtelen jen erősödés biztosan nagy mozgásokat idézne elő a carry trade pozíciók tömeges zárása miatt, de a hosszú távú célok eléréséhez ez önmagában még kevés lehet. Úgy tűnik azonban, hogy Japán mellett az Egyesült Államoknak sem tetszik a túlzottan gyenge japán fizetőeszköz, ami által igazságtalan előnyhöz jut az ázsiai ország az exportpiacon.