Új kormányterv: végzettség nélküliek lehetnek ápolók
Megdöbbenve és értetlenül állt az Ápolási Igazgatók Egyesületének múlt heti kongresszusán a résztvevők többsége a miniszterelnök főtanácsadójának bejelentése előtt. Hegedűs Zsuzsa közölte: ápolóasszisztens- és háziápoló-képzést indítanak tartósan munkanélkülieknek a leszakadó térségekben. A programban már akár 8 általánost végzettek is részt vehetnek, akiket leendő munkahelyeiken, a kórházakban képeznek majd ki. A tervek szerint 1500 ember szerez ily módon majd képesítést, mégpedig több százmillió forintos uniós támogatással. A képzések állítólag heteken belül elindulnak.
A helyzet azonban az, hogy Magyarországon például sem OKJ-s ápolóasszisztens-, sem háziápoló-képzés nincs. Ápolási asszisztenseket képeznek ugyan, ide viszont csakis érettségizettek jelentkezhetnek – jelezte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Balogh Zoltán hozzátette: tévedés az is, hogy az említett két szakmára van szüksége az egészségügynek, mivel nem ők, hanem a jól képzett, nyelvet beszélő szakdolgozók hagyják el legtöbben a pályát, illetve az országot.
Ma 4–6 ezerrel több ilyen szakember kellene a betegágyak mellé, döntően a Közép-Magyarországi régióban – mondta az elnök, aki szerint azért nem megoldás segédápolókkal, ápolási asszisztensekkel feltölteni a létszámot, mert „bár fehér köpenyt viselnek, szakmai segítséget nem jelentenek a túlterhelt szakápolóknak”. Nem véletlen, hogy a konferencián az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetének főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az ápolási szakmában a szükséges szakképzettségek hiánya az egyik legnagyobb gond.
A soproni Erzsébet Kórház ápolási igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony iskolai végzettségűek „egyszerűen nem alkalmasak a kiszolgáltatott, beteg emberek ápolására, valamint a bonyolult, sokszor műhibapereket eldöntő betegdokumentációk vezetésére”. Winiczainé Németh Rita szerint ezek az emberek nem fogják vállalni azt a fizikai és pszichés megterhelést, amivel az ápolói munka jár. Néhány évvel ezelőtt a soproni kórház is részt vett abban az országos közmunkaprogramban, amelynek során nagyjából 60 érettségizett munkanélkülinek ajánlották fel a támogatott képzést és a munkalehetőséget. Közülük hárman jelentkeztek.
A kamara elnöke azt mondta: a 2007–2008 közötti közmunkaprogrammal országszerte 250 munkanélkülit tudtak az ápolói szakmának megnyerni. Erre is felhívták a figyelmét Hegedűs Zsuzsának, Rácz Jenőnek és az egészségügyért felelős államtitkárnak abban a levélben, amelyben megírták: üdvözlik, hogy a kormány munkahelyteremtő programokat kezdeményez, és azok az egészségügyet is kedvezően érintik, de azt kérik, hogy az ápolószakmai döntésekbe lehetőleg a szakmát is vonják be.
„Tömegesen ritkán sikeresek az ilyen programok”
„A tartós munkanélkülieket a munkához visszavezető programok ritkán sikeresek tömegméretekben” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Intézet vezető kutatója hozzátette: „nagy általánosságban elmondható az, hogy az alacsony képzettségű, tartós munkanélküliek átképzésekor a szűken vett képzés mellett szükség van valamilyen plusz-, kiegészítő szolgáltatásra, mint amilyen például a mentorálás. Ez hozzájárulhat ugyanis a képzési program nagyobb sikeréhez. Jelenleg ugyanakkor elég magas a munkanélküliség, egy-egy ilyen programra nagyobb merítésből lehetne jelentkezőket találni, valószínűleg lenne tehát annyi általános iskolát végzett személy, akik képességeik szerint el tudnának végezni egy ilyen tanfolyamot.” A kutató szerint felvetődik az a kérdés is, hogy a képzés milyen minőségű: mit és milyen mélységben tanulnak meg a résztvevők.
